Infostart.hu
eur:
385.34
usd:
331.91
bux:
120679.89
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt

Színt vallottak a francia elnökválasztás jelöltjei

Marine Le Pen kivezetné az országot az euroövezetből és vélhetően az unióból is, a népszerűségi lista második helyén álló volt szocialista gazdasági miniszter Emmanuel Macron innovációt ígért, és a megosztottság felszámolását.

Nem okozott meglepetést a francia Nemzeti Front elnöke, Marine Le Pen hétvégi Lyonban tartott kampánynyitó beszédében. "A nép Franciaországa jelöltjének" nevezte magát a "pénzvilág bal- és jobboldalával" szemben, globalizáció-, bevándorlás- és unióellenes kijelentéseket tett. Hagyományos témáira, a nemzeti prioritásra, a patriotizmusra, a bevándorlásra és a közbiztonságra helyezte a hangsúlyokat a programbeszédében, amellyel a sokáig legnagyobb riválisának számított Francois Fillontól elpártoló szavazókkal kívánja szélesíteni a bázisát.

A felmérések szerint az elnökválasztás első, április 23-ai fordulójában Marine Le Pen nagy eséllyel szerezheti meg az első helyet. Amennyiben a végső küzdelemből is nyertesként jönne ki, a Nemzeti Front alelnöke szerint az első útja Brüsszelbe vezetne – nyilatkozta az Euronewsnak Florian Philippot.

„Ott arról beszél majd, hogy felhatalmazása van a néptől, és vissza akarja szerezni az ország szuverenitását, amelyet elloptak tőlünk: a pénzügyit, a költségvetésit, a határőrizetit és a törvényhozásit, hogy a francia törvények elsőbbséget élvezzenek az európai joggal szemben”. Az alelnök hozzátette, ha Brüsszel nem mond igent az változtatásokra, akkor népszavazást írnak ki az elszakadásról. A népszerűségi listán jelenleg második helyen álló volt szocialista gazdasági miniszter, Emmanuel Macron, szintén Lyonban megtartott kampánynyitó beszéde nem csupán uniópárti volt, hanem kiemelte, erősebb és összetartóbb Európát szeretne.

„Nem akarok új falakat. Megvannak az európai határok, és ezek jelentik számunkra a valódi biztonságot” - mondta a centrista Előre! Nevű mozgalom politikusa, utalva Donald Trump kijelentéseire. Emmanuel Macron arról beszélt, ha elnökké választják, akkor Franciaországot a technológiai kutatások, az "innováció földjévé" teszi, növeli a foglalkoztatást, csökkenti az alkalmazottak által fizetett illetékeket, kíméletlenül fellép a terrorizmus ellen, és lépéseket tesz annak érdekében is, hogy az Európai Unióban erősödjön a védelmi együttműködés és a külső határok védelme. Kifejtette azt is, szeretné, ha megszűnne a megosztottság az országban a politikai baloldal és a jobboldal támogatói között.

A felmérések szerint jelenleg harmadik helyen áll, így nem kerülne be az elnökválasztás május 7-i második fordulójába az eddig végső győzelemre is esélyesnek tartott Francois Fillon. Népszerűségcsökkenését az okozza, hogy francia lap megszellőztette, szenátorként majdnem egymillió eurót fizetett ki feleségének asszisztensi szerződéssel. Azóta kiderült, ügyvéd végzettségű gyerekeit is alkalmazta hosszabb-rövidebb időre szenátorként. A jobboldalon egyre többen hátrálnak ki Fillon mögül, és már keresik lehetséges utódját is.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×