Infostart.hu
eur:
385.34
usd:
331.84
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv

Főhet Trump feje

Az amerikai republikánusok újraválasztották Paul Ryant az alsőház elnökének, ugyanakkor szinte bizonyosan meghiúsult Rudy Giuliani külügyminiszteri megbízatása.

Giuliani egy rendezvényen tett olyan megjegyzést, melyből mindenki arra következtetett, hogy ő lesz a Trump-kormányzat külügyminisztere. Keddre azonban kiderült: túlságosan is sok megkérdőjelezhető üzleti ügye van ahhoz, hogy az amerikai diplomácia vezetője lehessen.

New York város volt polgármestere ugyanis ügyvédként és konzultánsként, külföldi kormányzatok tanácsadójaként milliókat keresett, és többek között olyan cégektől, illetve államoktól is pénzt kapott, amelyek az amerikai külpolitika érdekeivel és céljaival ellentétes álláspontot képviselnek. Így például lobbizott egy venezuelai olajcég érdekében, vagy tanácsot adott egy olyan szingapúri mágnásnak, akit szoros kapcsolatok fűznek Észak-Koreához. Mindezt a Politico című lap tárta fel, korábbi - évekkel ezelőtti - sajtójelentéseket összegezve.

Kiderült, hogy Giuliani pénzt kapott Katartól, Venezuelától, továbbá egy iráni ellenzéki szervezettől. Cége biztonsági tanácsokat adott például a katari állami gázvállalatnak, s bár Katar az Egyesült Államok szövetségese, a Politico emlékeztet rá, hogy egyszer megakadályozta Khalid Sheikh Mohammad letartóztatását, aki később a 2001. szeptember 11-i terrormerényletek fő kitervelője lett. Giuliani cégének egyik részlege volt a tanácsadója annak a szingapúri kaszinó-beruházónak, akit szoros kapcsolatok fűznek Észak-Koreához, s akit az Egyesült Államok a szervezett bűnözés egyik alakjaként tart számon. Az egyik betiltott és száműzetésben élő iráni szervezet, a Mudzsahedin Khalk azért fizetett szép summát Giulianinak, mert egyik washingtoni beszédében arra szólította a külügyminisztériumot, hogy törölje a terrorszervezetek listájáról a mudzsahedek szervezetét.

Giuliani belépett partnerként egy houstoni ügyvédi irodába is, amely a venezuelai állami olajcég egyik amerikai hálózata, a Citgo mellett lobbizott még 2005-ben, amikor Hugo Chavez, az Egyesült Államok esküdt ellensége volt a politikus. A houstoni Bracewell és Giuliani cég egyébként általában energetikai ügyekben lobbizott Washingtonban.

Az információkat az ügyvédi iroda megkeresésre sem kívánta kommentálni, és eddig Giuliani sem szólalt meg.

Közben a manhattani Trump-toronyban n kedden, a kora délutáni órákban Mike Pence leendő alelnökkel egyeztetett Donald Trump, sajtóhírek szerint a jövőbeni kormánytagokról. A CNN hírtelevízió információi szerint a megválasztott elnök Richard Armitage volt külügyminiszter-helyettessel, Henry Paulson bankárral, volt pénzügyminiszterrel, továbbá változatlanul Newt Gingrich volt házelnökkel és John Bolton volt ENSZ-nagykövettel tárgyal a külügyminiszteri tárcáról. Állítólag szóba került még Bob Corker, Tennessee állam szenátora és Richard Haass a Külkapcsolatok Tanácsa elnöke neve is a külügyminisztérium élére.

Az már egyértelműen kiderült, hogy Ben Carson orvosprofesszor - aki az előválasztásokon, elnökjelöltként, még Donald Trump vetélytársa volt - nem akar kormányzati munkát vállalni. Carsont gyakran emlegették az elmúlt napokban esetleges egészségügyi miniszterként.

Miközben a republikánusok egyhangúlag ismét a wisconsini Paul Ryant választották meg házelnöknek, a demokraták nem jutottak dűlőre képviselőcsoportjuk vezetőjének megválasztásában. Az eddigi vezetőt, Nancy Pelosit - aki 14 éven keresztül irányította a frakciót - sok bírálat érte. Éppen Pelosi jelentette be egyébként, hogy Demokrata Párt zárt ajtók mögött tanácskozó vezető személyiségei november végére halasztották a döntést az új pártvezető megválasztásáról.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor péntek reggel: nőni fog a nyomás, hogy magyar fiatalok menjenek katonaként Ukrajnába

Orbán Viktor péntek reggel: nőni fog a nyomás, hogy magyar fiatalok menjenek katonaként Ukrajnába

A Kossuth rádióban kezdte munkanapját a miniszterelnök. Szerinte a hópróbát kiállta az ország, a hidegben pedig fűtéshez használt fa hiánya miatt nem halhat meg senki. Szólt még az Ukrajna-támogatási csomagról, amely kapcsán az ukrán tónus bicskanyitogató, Brüsszel pedig kitapos és kiprésel most mindenkiből minden pénzt, ehhez Magyarországgal szembeni követeléslista is társul, aminek elutasítására irányul a Nemzeti Petíció.

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Mire számíthatunk ma a tőzsdéken?

Mire számíthatunk ma a tőzsdéken?

Az elmúlt napokban a geopolitikai események vpltak a befektetők fókuszában, Grönland kérdése továbbra is a terítéken van, miután tegnap este európai katonák érkeztek a szigetre, Trump pedig továbbra sem állt el annak megszerzésétől. Pluszban zártak tegnap az amerikai tőzsdék, a chiprészvények nagyot mentek a tajvani TSMC chip bérgyártó vártnál jobb negyedéves eredményei után, de a tegnap jelentő bankrészvények (GS, MS) is 5 százalék körüli pluszban zártak. Az ázsiai tőzsdék szintén emelkedtek, részben annak is köszönhetően, hogy az USA kereskedelmi megállapodást jelentett be Tajvannal, amely vállalta, hogy az alacsonyabb vámok érdekében jelentős mértékű beruházást fog végrehajtani az Egyesült Államokban. Az előjelek Európát tekintve is pozitívak, enyhe emelkedéssel indulhat a nap a határidős indexek állása alapján.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×