Miközben a püspökök azt mondják, hogy Ferenc - nem pedig elődjének szelleme - áll majd a Katolikus Világtalálkozó középpontjában, nevének kimaradása a meghívóból tükrözi azt a kényelmetlen érzést, amelyet főleg a papság idősebbik része érez, amikor hallja Ferenc pápának a befogadóbb és könyörületesebb egyházat sürgető felhívásait, az üzenetet, amely ellentétben áll számos lengyel templomban elhangzó prédikációval.

Lengyelország változatlanul Európa egyik legkatolikusabb és legkonzervatívabb országa. Kormánya nyíltan felszólít arra, hogy a katolikus értékek legyenek jelen a mindennapi életben és a politikában.

"Abszolút meg vagyok győződve arról, hogy a találkozó Ferenc pápa és a lengyel egyház között mindkét fél számára erőpróbát jelent majd" - mondja Jaroslaw Makowski liberális lengyel teológus. "Amikor 2013-ban meghívták Lengyelországba, ismeretlen volt... Ám néhány hónap elteltével kiderült, hogy nem az, akire számítottak..., hanem valaki, aki fel akarja rázni az egyházat és letéríteni a lengyel egyház számára ismerős ösvényről."

Bár az argentin származású egyházfő közvetlen bírálata ritka, a lengyel püspökök nyilvánosan ellentmondanak például a homoszexuálisokról és a válásról vallott nézeteinek, mintegy visszhangozván azokat a konzervatív aggodalmakat, hogy a pápa nézetei az egyházi tanítások felhígulásával fenyegetnek.

A krakkói Katolikus Világtalálkozó eseményei erőfeszítést jelentenek a Vatikán részéről a hívők lelkesítésére egy olyan időben, amikor rivális felekezetek, a szekularizmus, a szexuális és pénzügyi botrányok számos embert az egyház elhagyására késztetnek.

Lengyelországban jelentős elmozdulás következett be a politikai tájképben azóta, hogy az euroszkeptikus, konzervatív Jog és Igazságosság párt (PiS) októberben véget vetett a közel egy évtizedes világi felfogású kormányzásnak.

A PiS vezetői szabad utat engedtek a patriotizmus vallásossággal kevert lengyel válfajának, hogy népszerűségre tegyenek szert a választók körében és biztosítsák a vidéki Lengyelországban különösen befolyásos klérus támogatását.

"Lengyelország a szabadság oázisa a világban, ahol szétrombolják az önazonosságunkat formáló értékeket" - jelentette ki Beata Szydlo miniszterelnök nemrég egy egyházi ünnepségen. "Lengyelországban...az olyan szavak, mint Isten, becsület, haza vezéreltek bennünket évszázadokon át".

Bár Szydlo kormánya a keresztény értékekben gyökerezik, mégsem ért egyet Ferenc pápával az olyan kérdésekben, mint a menekültkérdés, vagy a környezet ügye. Ellenzi az európai uniós kötelező betelepítési kvótákat és energiaforrásként a szenet részesíti előnyben.

A lengyel egyházi vezetők a maguk részéről igyekeztek megnyerni konzervatív politikusok támogatását a társadalomról vallott nézeteik jogszabályokban való rögzítésére.

Azóta, hogy a PiS hatalomra került, katolikus tisztségviselők például megpróbálták elérni az amúgy is merev abortusztörvények további szigorítását.

Mindazonáltal a lengyel katolikus egyház megosztott, s számos világi teológus, pap és templomba járó üdvözli Ferenc pápának azt az üzenetét, hogy az egyháznak együttérzőbbnek kell lennie a "nem tökéletes" katolikusokkal szemben például a válások kérdésében.

A válási mutatók Lengyelországban közel járnak az európai átlaghoz, s a lengyelek 70 százaléka hozzá akar jutni fogamzásgátló eszközökhöz, még akkor is, ha Henryk Hoser varsói érsek állítja: a fogamzásgátlókkal "a betegség elemét" viszik be a nő testébe. A lengyelek közel 80 százaléka azt mondja, hogy az in vitro megtermékenyítést lehetővé kell tenni a meddő párok számára, míg a püspökök azt mondják, hogy azoktól a törvényhozóktól, akik megszavazták az in vitro megtermékenyítést rendező törvényt, meg kell tagadni az áldozás szentségét.

A lengyel püspökök világossá tették, hogy hallani sem akarnak az egyházi doktrína felvizezéséről. "Mindenkinek el kell kerülnie a vonzódást a válás gondolatához. Házastársak minden egyes válása sérti Istent; mi több, nagy kárt okoz" - mondták ki egy dokumentumban, amelyet a tavaly a Vatikánban erről a kérdésről rendezett püspöki tanácskozás előtt bocsátottak ki.