Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil

Az európai békét is veszélybe sodorhatja a Brexit

Eddigi legrészletesebb beszédében érvelt az uniós tagság mellett David Cameron. A brit miniszterelnök szerint a kilépés komoly gazdasági problémákat és a biztonság csökkenését hozná az Egyesült Királyság számára.

Az Egyesült Királyság kilépése az unióból az európai békét is veszélybe sodorhatja – mondta bő hat héttel a brit tagságról tartandó népszavazás előtt David Cameron miniszterelnök, aki emlékeztetett rá, alig két évtizede dúlt háború a Balkánon, zajlott népirtás Srebrenicában, az elmúlt években pedig tankok jelentek meg Grúziában, majd Ukrajnában.

„Teljesen biztosak lehetünk abban, hogy a kontinens békéje és stabilitása minden kétséget kizáróan biztosított? Megéri ezt kockáztatni? Nem lennék olyan felelőtlen, hogy ezt biztosan állítsam” - mondta a brit miniszterelnök, hozzátéve, a szigetország nem tudja magát függetleníteni a kontinensen történtektől. Példaként hozta a második világháborút, illetve hozzátette, az Egyesült Királyság csak annyira lehet erős, amennyire a szomszédai is azok.

„Az Európai Unió segített összehozni olyan országokat, amelyek korábban évtizedekig egymás torkát szorongatták” - mondta David Cameron. Hozzátette, hazájának elemi nemzeti érdeke, hogy fennmaradjanak a közös célok, amelyek megakadályozzák, hogy a jövőben konfliktus törjön ki európai országok között.

„Ehhez szükség van arra, hogy Nagy-Britannia vezető szerepet vállaljon, és az unió tagja maradjon” - fogalmazott, hozzátéve: egy konfliktus következményei hatással lennének a britekre is. A miniszterelnök azt mondta, Közép- és Kelet-Európa tagállamait aggasztja a brit kilépés lehetősége.

„Egy újra harcias Oroszországot láthatunk, egyre erősödik az Iszlám Állam tőlünk keletre és délre, ott van a migrációs válság, ezeket a nyugat csak közösen tudja kezelni” - mondta Cameron, aki szerint az szigetország jelenleg is sikeres, katonailag és gazdaságilag is erős, virágzó állam, amit az uniós tagságnak is köszönhet. Beszélt arról is, a kilépéspártiak nem hoztak fel egyetlen érvet sem amellett, hogy az ország erősebb vagy gazdagabb lenne a kilépés hatására. A jelentések éppen az ellenkezőjét, visszaesést és gazdasági problémákat jeleznek előre.

„Én az országnak valódi erőt akarok biztosítani, nem pedig annak illúzióját” - fogalmazott, példákat hozva arra, hogy a tagsággal nőtt, nem pedig csökkent az Egyesült Királyság világpolitikai szerepe az elmúlt évtizedekben.

A brit miniszterelnök hosszan beszélt a kilépés várható gazdasági következményeiről, a közös piac elvesztése miatti jelentős hátrányokról, a nemzetközi kereskedelem megnehezüléséről, a tőkevonzó képesség várható csökkenéséről. Azt mondta, a kilépéspártiak az emberek munkahelyével és jövőjével játszanak felelőtlenül.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×