eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar

A lengyelek is új alkotmányt akarnak

Új alkotmány kidolgozása mellett szállt síkra hétfőn, egy nappal az egyik legnagyobb lengyel nemzeti ünnep, az alkotmány napja előtt Jaroslaw Kaczynski, a kormányzó lengyel Jog és Igazságosság (Pis) pártjának elnöke.

Lengyelország kedden ünnepli az alkotmány napját, amelyen az első korszerű, demokratikus európai alaptörvény, a lengyel alkotmány 1791. május 3-án történt elfogadására emlékeznek. Világviszonylatban ez az alkotmány volt a második demokratikus, írott alaptörvény az 1787-ben elfogadott amerikai alkotmány után.

Kaczynski a lengyel parlamentben elmondott beszédében emlékeztetett: az első lengyel alaptörvénybe foglalták, hogy azt húsz évenként felülvizsgálják. Erre nem kerülhetett sor, minthogy Lengyelországot a három európai nagyhatalom egymás között hamarosan felosztotta, s az ország csak 1918-ban nyerte vissza függetlenségét. Az első lengyel alkotmány mindössze 14 hónapig volt érvényben.

A jelenlegi alkotmány 1997-ből származik. "Nem lenne ez a megfelelő időpont arra, hogy megkezdjük egy új alaptörvény kidolgozását?" - kérdezte a kormánypárt elnöke.

Kaczynski elismerte, hogy az abszolút többségben lévő PiS jelenleg nem rendelkezik az alkotmánymódosításhoz szükséges kétharmados többséggel a törvényhozásban. "Mindenesetre ott van a következő törvényhozási időszak. Számos javaslatunk van a társadalom számára, egy igazán nagy győzelmet is elérhetünk. És úgy gondolom, szövetségeseket is találhatunk" - jegyezte meg Kaczynski.

Hozzátette, hogy először a párton belül kellene elkezdeni az új alkotmány kidolgozását, s ezt később a parlamentben kellene folytatni.

Az utóbbi időben számos bírálat érte az őszi lengyelországi választások nyomán abszolút többséghez jutott Jog és Igazságosság pártot. Főként azzal vádolták, hogy szorosabb ellenőrzés alá vonta a közmédiát, és korlátozta az alkotmánybíróság hatáskörét. A kormány szerint viszont a törvénymódosítások tökéletesen megfelelnek a jogállamiság elveinek.

Április közepén az Európai Parlament a fő lengyel ellenzéki erő, a Polgári Platform kezdeményezésére demokráciát veszélyeztetőnek minősítette a lengyel alkotmánybírósági reformot, mely miatt januárban az Európai Bizottság az uniós jogállamisági mechanizmus elindítását kezdeményezte Lengyelországgal szemben.

Címlapról ajánljuk
Kempf Zoltán egy időre háttérbe szorítja az influenszerkedést, és megcélozza az olimpiát

Kempf Zoltán egy időre háttérbe szorítja az influenszerkedést, és megcélozza az olimpiát

A világbajnok BMX freestyle-os néhány évre abbahagyta a versenyzést, de amikor a sportága bekerült az olimpiai programba, hamar visszatért. A népszerű influenszer az InfoRádióban elmondta: a BMX freestyle-ban nem lehet előre jósolni vagy esélyeket latolgatni, sok tényezőtől, körülménytől függ, hogy sikerül egy-egy verseny, de a kvótaszerzés lesz a célja a júniusi, budapesti olimpiai selejtezőn.

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×