Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.42
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Az utolsó pillanatban állították le az első rakéta kilövését a Vosztocsnij űrállomáson

Műszaki okokból egy nappal elhalasztották az orosz Vosztocsnij űrrepülőtér szerda hajnalra tervezett első rakétastartját.

Az indítás folyamatát az utolsó percben állították le, majd a repülésirányító központban felhangzott az indítóállás alapállapotba helyezésére vonatkozó utasítás. A halasztás pontos okára vonatkozóan egyelőre nem adtak magyarázatot.

Az újabb startot csütörtökön, közép-európai idő szerint hhajnali 4 óra 1 percre tűzték ki.

Oroszország új, távol-keleti űrrepülőterét, a Vosztocsnijt egy Szojuz-2.1a rakéta felbocsátásával készülnek felavatni. A rakéta Volga típusú manőverező fokozata három, egyetemi diákok és kutatók által konstruált műholdat (SamSat-218D "nanoszputnyik", Mihajlo Lomonoszov, Aiszt-2D) állít majd Föld körüli pályára.

A következő felbocsátást viszont csak 2017-re tervezik, mert az Amúr térségében létrehozott űrállomás "munka-üzemmódba" állításához még további munkálatokat kell elvégezni.

Igor Komarov, a Roszkoszmosz orosz űrkutatási vállalat vezérigazgatója a világ legmodernebb űrközpontjának nevezte kedden a Vosztocsnijt, hozzátéve, hogy kapacitásainak kereskedelmi értékesítése 2018-tól kezdődhet majd meg. Abban az évben 5, a továbbiakban pedig 8-10 felbocsátással számolnak évente.

A mintegy 700 négyzetkilométeren elterülő objektumot Oroszország fő polgári űrkikötőjének szánják, általa csökkentve a kazahsztáni Bajkonurtól való függőséget. A Vosztocsnijból felbocsátott rakéták kezdeti repülési pályája nem halad át sem sűrűn lakott orosz, sem más országokhoz tartozó területek fölött, és a leváló hajtóműfokozatok darabjai is szinte lakatlan orosz területekre, illetve nemzetközi vizekbe hullnak majd vissza.

Az első startot eredetileg 2015 végére tervezték, az űrhajósok első felbocsátását pedig 2018-ra, de az építési munkálatok elhúzódtak, és Vlagyimir Putyin elnök az átütemezés mellett döntött. Embert szállító űrhajó a tervek szerint 2023 után száll majd fel először Vosztocsnijból.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×