A házelnök közleményében reményét fejezte ki, hogy a választási folyamat békés lesz, és demokratikus körülmények között zajlik majd.

A legnagyobb ellenzéki párt, a Zoran Zaev vezette Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség (SDSM) már korábban bejelentette: bojkottálni fogja a voksolást, mert szerinte nincsenek meg a tisztességes és szabad választások feltételei, amiért Nikola Gruevszki miniszterelnököt tette felelőssé.

A macedón belpolitikai válság már a 2014-es választások után elkezdődött, amikor az ellenzék választási csalással vádolta meg Nikola Gruevszkit és a mögötte álló jobboldali koalíciót. Ez éleződött tovább tavaly év elején, miután a miniszterelnök államcsínnyel vádolta meg az SDSM elnökét.

Ezt követően Zoran Zaev közzétette Gruevszkinek és a kormány több magas rangú tisztségviselőjének illegálisan lehallgatott telefonbeszélgetéseit, amelyek a szociáldemokraták szerint azt bizonyítják, hogy a kormánypárti, jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet - Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) koalíció az elmúlt években több választáson is csalt, és törvényellenesen hallgatta le több mint 20 ezer ember telefonját. Szkopjéban emiatt több tüntetést is szerveztek a kormány ellen, a válságot pedig csak uniós közvetítéssel lehetett megoldani.

Nemzetközi nyomásra végül tavaly júniusban megállapodást írt alá a négy legnagyobb macedón párt, köztük az ellenzéki is, majd április 24-re előre hozott választást írtak ki, bár ezt később június 5-re halasztották. A megállapodás részeként a majdnem tíz éve hatalmon lévő Gruevszki is lemondott.

A belpolitikai válságot kezelendő Gjorge Ivanov államfő kegyelemben részesített 56 ellenzéki és kormánypárti személyt, mindazokat, akik a belpolitikai válságot okozó lehallgatási ügy gyanúsítottjai között szerepeltek, és eljárás folyt ellenük, illetve azokat is, akiket már elítéltek. A döntés elégedetlenséget váltott ki a kormánypárt és az ellenzék oldalán is, ami miatt napok óta heves tiltakozások zajlanak Szkopjéban.