"Egyes ellenőrzőpontokon, ahol húsz katonának kellene jelen lennie, mindössze nyolcan-tízen tartják a frontot" - ecsetelte a helyzetet Karim Atal, Hilmend tartományi tanácsának elnöke. "Ez azért van, mert a helyi hadurakkal jó viszonyt ápoló kiváltságosok annak ellenére is megkapják a fizetésüket, hogy nem csinálnak semmit."

Azonban jó pár esetben a szellemharcos megnevezést szó szerint kell érteni, hiszen olyan is előfordul, hogy a munkára beosztott katonák vagy rendőrök valójában nincsenek már az élők között, a zsoldjukat pedig a rendőrség vagy a hadsereg egyes vezetői teszik zsebre - mutatott rá Atal.

Atal becslései szerint a regisztrált haderők mintegy 40 százaléka csak papíron létezik, ami nagyban hozzásegítette a tálibokat ahhoz, hogy megszerezzék Hilmend 65 százalékát, és immár a tartomány székhelyét, Laskargáht fenyegessék. Bár a szellemharcosok jelensége országos szintű, de különösen akut probléma a dél-afganisztáni tartományban.

A szolgálatot teljesítő afgánok is nagyobb veszélynek vannak kitéve nem létező vagy meg nem jelenő társaik miatt. Csupán az utóbbi három hónapban mintegy 700 rendőrrel végeztek a szélsőségesek, míg 500 másikat megsebesítettek.

Pacsa Gül Baktiar, Hilmend tartomány egykori rendőrfőnök-helyettese elmondta, hogy a papírok szerint mintegy 31 ezer tiszt dolgozik náluk, a "valóság azonban köszönőviszonyban sincs ezzel a számmal".

Csaknem 15 évvel azután, hogy az Egyesült Államok vezette nemzetközi haderő megdöntötte a tálibok afganisztáni rémuralmát, valamint a katonai és egyéb segélyekre fordított dollármilliárdok ellenére a korrupció ma is égető probléma az ázsiai országban, a magukra hagyott helyi biztonsági erők pedig csak küszködnek, hogy valahogy képesek legyenek feltartóztatni a szélsőségesek előrenyomulását.

A tálibok tavaly három teljes napig tartották ellenőrzésük alatt az észak-afganisztáni Kunduzt; hasonló előretörésre városi környezetben 2001 óta nem volt példa.

Eközben Afganisztán, Pakisztán, az Egyesült Államok és Kína részvételével hétfőn négyoldalú tárgyalások kezdődtek az afgán-tálib békekötés érdekében a pakisztáni fővárosban, Iszlámábádban. Még ha ezek sikerrel is járnak, a felkelők vélhetőleg akkor is folytatják majd a harcot, hogy területet nyerjenek, és megerősítsék alkupozíciójukat.

Az afgán védelmi minisztérium nem kívánt válaszolni az AP hírügynökség szellemharcosokkal kapcsolatos kérdéseire, de Szedik Szedikki belügyi szóvivő elismerte: létező problémáról van szó, és nyomozást is indítottak az ügyben, amelynek eredményeit egy hónapon belül hozhatják nyilvánosságra.

Szeddiki elmondta, hogy a nyomozók 200 körzetben ellenőrizték az állomány valódi és könyvelt számát, illetve állapotát. Harminc kerületet biztonsági problémák miatt csak amerikai segítséggel tudtak elérni a múlt héten. A belügyi szóvivő közölte, hogy a 157 ezer fős afgán rendőrség 86 százaléka szerepel egy digitális adatbankban, és ők különféle pénzintézeteken keresztül kapják fizetésüket. A maradék 14 százalék a nehezen megközelíthető, fenyegetett 30 körzetben dolgozik, és ők "megbízható ügynökökön" keresztül készpénzben kapják zsoldjukat.

"Ha van 100 alkalmazottad, nem mindig lesz ott az összes, lehet, hogy valaki éppen szabadságon van, míg egy másik tréningen vesz részt, és persze áldozatok is vannak, akiknek helyére időbe telik új embert találni" - mutatott rá Szeddiki.

A szellemharcosok jelensége Irakban sem ismeretlen, a többi között ennek is tudható be, hogy az Iszlám Állam nevű szélsőséges szervezet villámgyorsan képes volt teret nyerni az ország északi és nyugati részén 2014 nyarán. Ugyanezen év decemberében iraki tisztségviselők bejelentették, hogy több millió dollárnyi bér kifizetését függesztették fel, mivel az összegeket nem létező katonák kapták.

Gulam Husszein Nasziri afgán honatya több mint egy éve foglalkozik a szellemharcosok problémájával, és szerinte a kormány homokba dugja a fejét az ügyben.

"Amikor azt állítjuk, hogy 100 katonánk harcol a csatamezőn, a valóságban mindössze harmincan-negyvenen vannak ott. Ez pedig hatalmas katasztrófák lehetőségét hordozza magában, mikor az ellenség lecsap" - figyelmeztetett.

"A jelenség a tömeges korrupció indikátora, nem véletlenül tartozik Afganisztán a világ legkorruptabb országai közé" - tette hozzá Nasziri.

A Transparency International nemzetközi korrupcióellenes szervezet mutatói szerint az ázsiai állam az utolsók között kullog, ha az átláthatóság és a korrupció elleni küzdelem kerül terítékre.

Harmincegy törvényhozó nevét adtam át a belügyminisztériumnak, akik érintettek lehetnek a fent említett ügyekben, de eddig csak halálos fenyegetéseket kaptam, választ nem - mondta el Nasziri.

Az államháztartási hiánnyal küszködő Afganisztán helyett a nemzetközi közösség finanszírozza a biztonsági erők fenntartását, és éves szinten néha 5 milliárd dollárt is áldoz erre, amelynek jelentős részét az Egyesült Államok teremti elő.

"Senki sem tudja pontosan az afgán nemzeti haderő számát" - mondta el egy neve elhallgatását kérő helyi tisztségviselő, aki szerint körülbelül 120 ezer főről lehet szó. Ez kevesebb mint harmada annak, amennyi emberre az ország megvédéséhez szükség lenne.

"Azt viszont mindenki tudja, hogy szellemkatonák harcolnak sorainkban, ezért nem elég az emberünk. Sajnos a tálibok is tudják. Ennek ellenére odafent még képesek megkérdezni, hogy miért nem tudjuk megvédeni magunkat" - méltatlankodott a névtelenségbe burkolózó afgán tisztségviselő.