Infostart.hu
eur:
382.23
usd:
323.96
bux:
125061.81
2026. január 23. péntek Rajmund, Zelma

Kuvait visszahívta teheráni nagykövetét

Kuvait hazarendelte nagykövetét Teheránból arra reagálva, hogy Iránban támadás érte Szaúd-Arábia külképviseleteit - jelentette kedden a kuvaiti állami hírügynökség.

Arról egyelőre nincs hír, hogy Kuvait megszakítja-e diplomáciai kapcsolatait Iránnal.

Előzőleg Szaúd-Arábia, majd később a vele szövetséges Bahrein és Szudán is megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Iránnal, miután vasárnap Teheránban tiltakozók megtámadták és feldúlták a szaúdi nagykövetséget. Szudán kedden két hetet adott az iráni diplomatáknak, hogy elhagyják az országot.

A szaúdi tulajdonban lévő al-Arabíja pánarab hírtelevízió és a bahreini állami hírügynökség kedden közölte, hogy Bahrein is felfüggeszti az Iránba irányuló és onnan érkező légijáratokat. Szaúd-Arábia hétfőn ugyanígy tett, két nappal az iráni külképviselete elleni támadás után. Rijád emellett a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok felfüggesztését is kilátásba helyezte, valamint azt is, hogy megtiltja állampolgárainak az Iránba történő utazást.

Az iráni kormány szerint semmilyen hatással nincs Iránra, hogy Szaúd-Arábia és "vazallusai" megszakították a diplomáciai kapcsolatokat az iszlám köztársasággal.

Ezzel szemben "Szaúd-Arábia megszenvedi majd Iránnal fenntartott kapcsolatainak megszakítását, még ha egy olyan nagy ország, mint Dzsibuti el is bírja ezt a terhet" - ironizált az AFP hírügynökség beszámolója szerint Mohammed Bagher Nobaht teheráni kormányszóvivő. Az iráni sajtó és a perzsa közösségi média közben azon gúnyolódik, hogy Szaúd-Arábia kudarcot vallott abbéli kísérletében, hogy jelentős számú országot mozgósítson, hangoljon Irán ellen.

Iránban az váltott ki felháborodást, hogy szombaton a túlnyomó többségében szunniták lakta Szaúd-Arábiában 46 szélsőségessel és terroristával együtt az ellenzéki mozgalmakat támogató, a síita kisebbség jogaiért szót emelő Nimr Al-Nimr főpapot is kivégezték.

Haszan Róháni iráni elnök, az iráni állami hírügynökség tájékoztatása szerint kedden megismételte: Szaúd-Arábia a kapcsolatok megszakításával nem kendőzheti el azt a bűnt, amelyet Nimr kivégzésével elkövetett.

A kivégzést az iráni kormányszóvivő is újra bírálta.

"Elítéljük ezt az Iszlám Állam (terrorszervezet) tetteihez mérhetően embertelen és barbár cselekedetet" - húzta alá a szóvivő, aki szerint Szaúd-Arábia Irakban, Szíriában és Jemenben vallott kudarcait igyekszik elkendőzni. A szóvivő ugyanakkor a szaúdi követség elleni támadást is elítélte, mondván: méltatlan az iráni néphez. Emlékeztetett, hogy Irán "visszafogottan" reagált, amikor több száz iráni zarándokot tapostak halálra a mekkai zarándoklaton, s ehhez képest Rijád most "éretlenül reagál" a külképviseletet ért támadásra.

A két regionális hatalom, az iszlám szunnita ágának fundamentalista, vahhábita irányzatát követő arab Szaúd-Arábia és a síita, jellemzően perzsa lakosságú Irán között évek óta vetélkedés zajlik a térség felett gyakorolt befolyásért.

A tavaly nyáron Irán atomprogramjáról - Teherán, mint az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja és Németország között - létrejött megállapodás viszont jelentősen javította Teherán pozícióját a nemzetközi közösségben.

Kedden Törökország is megszólalt a szaúdi-iráni viszály ügyében. Ahmet Davutoglu miniszterelnök felszólította Szaúd-Arábiát és Iránt, hogy diplomáciai csatornákat használva enyhítsék a köztük támadt feszültséget, és hozzátette, hogy Ankara kész szerepet vállalni ebben.

"A diplomáciai csatornáknak haladéktalanul lehetőséget kell adni. Törökország lehetőségeihez képest kész bármilyen konstruktív segítséget adni a megoldás érdekében" - mondta Davutoglu a török parlamentben.

A rijádi látogatáson tartózkodó egyiptomi külügyminiszter viszont egyértelműen elfogadhatatlannak nevezte a teheráni szaúdi követség elleni támadást, a Nimr kivégzésére adott iráni reakció pedig szerinte felér a Szaúd-Arábia belügyeibe való beavatkozással. Számeh Sukri támogatásáról biztosította Szaúd-Arábiát.

Címlapról ajánljuk
A cég, amely nem volt eladó, avagy hogyan védte meg magát a Mol, és vált regionális energiahatalommá

A cég, amely nem volt eladó, avagy hogyan védte meg magát a Mol, és vált regionális energiahatalommá

A Mol történetét gyakran sikersztoriként mesélik el. Növekedés, terjeszkedés, regionális jelenlét. De ez csak az egyik dimenzió. A mélyben egy sokkal izgalmasabb történet húzódik meg. Annak a krónikája, hogy hogyan tanulta meg egy posztszocialista olajvállalat megvédeni saját magát. Ez a cikk nemcsak azt mutatja meg, hogy kiket vásárolt fel a MOL, hanem azt is, miért nem tudták őt megvenni.
inforadio
ARÉNA
2026.01.26. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×