Infostart.hu
eur:
364.95
usd:
324.62
bux:
146075.44
2026. november 4. szerda Károly

Elkezdődött a német menekültügyi reform parlamenti vitája

Elkezdődött csütörtökön a német törvényhozás alsóházában (Bundestag) a menekültügyi rendszer átalakításáról szóló javaslatok vitája.

A tervek szerint a Bundestag és a tartományi kormányok képviselőiből álló Bundesrat október 16-ig dönt a szövetségi kormány előterjesztéseiről, és az új szabályok november 1-jén életbe lépnek.

A Bundestagban - ahol a kormánypártoknak 79 százalékos többségük van - biztosra vehető az előterjesztések elfogadása, de a konzervatív CDU/CSU pártszövetség és a szociáldemokrata párt (SPD) alkotta koalíció a Bundesratban az eltérő erőviszonyok miatt külső támogatásra szorul. Az SPD-től balra álló, a Bundestagban ellenzékben lévő Baloldal élesen bírálja és elutasítja a kormány elképzeléseit, a másik parlamenti ellenzéki erő, a Zöldek viszont ugyan bírálják, de nem utasítják el mindenestül a menekültügyi reformot.

Thomas de Maiziere szövetségi belügyminiszter az előterjesztéseket ismertető beszédében kiemelte, hogy "bátorság, türelem és kitartás", és "nagyvonalú, okos és kemény" politikai döntések kellenek a menekültügyi helyzet kezeléséhez, amelynek súlyosságát mutatja, hogy évtizedek óta nem érkezett az országba olyan sok menedékkérő egy hónap alatt, mint szeptemberben.

A miniszter szerint a kormány terve kiegyensúlyozott, kellő mértékben tartalmaz a védelemre nem szoruló menedékkérők hazatelepítését és bevándorlásuk megelőzését szolgáló szigorításokat, és a védelemben részesítendő kérelmezők beilleszkedését szolgáló intézkedéseket.

Thomas de Maiziere a törvények betartására szólította fel a menedékkérőket. Hangsúlyozta: a helyes magatartás része, hogy mindenki "megmondja a hatóságoknak az igazi nevét, senki nem verekszik és mindenki tisztelettel viszonyul másokhoz, nemtől, vallástól függetlenül".

Ugyanilyen fontos, hogy a többségi társadalom befogadja a menekülteket. Õk "a szomszédjaink és munkatársaink lesznek", a kormány és a német állam pedig a politika és a jog minden lehetséges eszközével fellép az ellenük uszító szélsőségesekkel szemben - hangsúlyozta a belügyminiszter.

A szigorításokról szólva aláhúzta, hogy indokolt megvonni a juttatásokat az elutasított és az ország elhagyására kötelezett menedékkérőktől, és elkerülhetetlenül szükséges a biztonságos országok közé sorolni Albániát, Koszovót és Montenegrót.

Ezt kéri az albán, a koszovói és a montenegrói vezetés is - mutatott rá Thomas de Maiziere, hozzátéve, hogy a kormány a menekültügyben ugyan szigorít, de egyben szélesíti a nyugat-balkáni térségben élők legális bevándorlási és munkavállalási lehetőségeit.

A kormányoldal szónokai üdvözölték a kormány javaslatait, különösen a konzervatívok, akik közül többen kiemelték, hogy a menedékkérőknek és menekülteknek igazodniuk kell a német értékrendhez. "Nálunk nem a próféta hozza a törvényeket" - hangoztatta Thomas Strobl, a CDU egyik alelnöke.

A reformot alapvetően nem elutasító Zöldek frakcióvezetője, Katrin Göring-Eckardt a társadalmi béke veszélyeztetésével, a szélsőjobbnak való "udvarlással" vádolta meg Horst Seehofer bajor miniszterelnököt, a CSU elnökét és Julia Klöcknert, a CDU Rajna-vidék-Pfalz tartományi szervezetének elnökét, aki 2016 tavaszán a tartományi választáson vissza akarja szerezni pártjának a miniszterelnöki széket a szociáldemokratáktól, és az utóbbi napokban számos nyilatkozatában erélyesen követelte a muzulmánoktól a német értékrend elfogadását. A Zöldek vezérszónoka szerint Seehofer és Klöckner a menedékkérőkkel, menekültekkel és muzulmánokkal kapcsolatos aggodalmakat, félelmek erősíti.

Németországban legutóbb tavaly szeptemberben alakították át a menekültügyi rendszert, egyebek mellett a biztonságos származási országok közé sorolták Bosznia-Hercegovinát, Macedóniát és Szerbiát, hogy gyorsabban visszatoloncolhassák az ezekből az országokból származó menedékkérőket, akik már tavaly is nagy tömegben áramlottak Németországba.

A reformnak erről az eleméről kiterjedt közéleti-politikai vita zajlott, és végül az az álláspont érvényesült, hogy az érintett államokban ugyan hátrányos megkülönböztetés éri a szinti és roma közösség tagjait, de ez nem jelenti azt, hogy az EU menekültügyi szabályai alapján nem biztonságos országok. Németországnak és az EU-nak pedig nem a menekültügy eszközeivel - a szinti és roma közösség tagjainak tömeges befogadásával - kell kezelnie a helyzetet, hanem támogatást kell nyújtania és nyomást kell gyakorolnia a társadalmi integráció előmozdítása érdekében.

A Bundesratban a szövetségi kormány javaslatát Baden-Württemberg támogatása révén fogadták el, ahol a Zöldek kormányoznak az SPD-vel mint kisebbik koalíciós partnerrel. Winfried Kretschmann tartományi miniszterelnök, a Zöldek politikusa valószínűleg ezúttal is támogatja majd a szövetségi kormány menekültügyi reformcsomagját.

Címlapról ajánljuk

Rögtön bocsánatkéréssel kezdte az új legfőbb ügyész

Megkövette a társadalmat az ügyészi szervezet nevében az elmúlt időszak egyes döntései miatt az új legfőbb ügyész, Fejes Péter. Az őt jelölő Baka András köztársasági elnök is nyilatkozott Fejes Péter megválasztása után.
inforadio
ARÉNA
2026.11.04. szerda, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Amerikai választás 2026: mutatjuk az eredményeket – Fájdalmas gyomros körvonalazódik Trump számára

Amerikai választás 2026: mutatjuk az eredményeket – Fájdalmas gyomros körvonalazódik Trump számára

Eljött az amerikai félidős választások napja. Az amerikai választók ma az összes, 435 képviselőházi hely sorsáról döntenek, miközben a szenátori mandátumok mintegy harmada szerepel a szavazólapokon. A Kongresszus alsóházában szinte borítékolható a demokrata többség, a kérdés csak az, hogy mekkorára fog nyúlni. Bár pár hónapja még nem tűnt reálisnak, hogy a demokraták a felsőházi többséget is elhódítsák a republikánusoktól, immár ők a favoritok a szenátusban is. A voksolás lassan a végéhez közelít, az első szavazóhelyiségek magyar idő szerint éjfélkor zártak be, azóta pedig megállás nélkül érkeznek az első eredmények. Egyelőre úgy tűnik, egyáltalán nem hazudtak a felmérések, amikor valóságos kék hullámot jeleztek előre. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×