Az elnöki testőrség mindeddig nem adott magyarázatot tettére, és nem részletezte szándékait. A testőrség mindazonáltal a múlt novemberben a zavargásokba torkolló tüntetések hatására a hadsereg által lemondatott Blaise Compaoré exelnök hatalmának egyik legfőbb pillére volt, ezért egyes megfigyelők attól tartanak, hogy egy újabb katonai hatalomátvéleti kísérletről lehet szó a nyugat-afrikai országban.

Az államfői tisztséget átmeneti jelleggel betöltő Michel Kafandót és Yacouba Izaac Zida ideiglenes miniszterelnök mellett legalább két másik kormánytagot is magukkal hurcoltak a fegyveresek. Az incidens után százak tüntettek a parlament előtt, őket katonák figyelmeztető lövésekkel próbáltak oszlatni.

Két nappal korábban egy kormányzati bizottság az 1200 fős testőrség feloszlatását javasolta, miután úgy vélte, az egység úgy viselkedik, mint egy "hadsereg a hadseregben". Februárban a testőrség megpróbálta lemondásra kényszeríteni a miniszterelnököt, miután az át akarta alakítani a szervezetet.

Burkina Fasóban a tervek szerint a jövő hónapban tartanak választásokat, amelyek a katonai hatalomátvételt követő átmeneti állapot lezárását és a demokráciához való visszatérést hivatottak elhozni az országban. Compaorét az után buktatták meg, hogy alkotmánymódosítással akarta meghosszabbítani 27 éves uralmát. Egyébként az exelnök is katonai hatalomátvétellel jutott hatalomra 1987-ben.

Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár felháborítónak nevezte a történteket, és a világszervezet Biztonsági Tanácsához hasonlóan az őrizetbe vett tisztviselők azonnali szabadon bocsátását követelte.