Theresa May a brit kormány rendkívüli események idején összehívott tanácskozó testületének (COBRA) szerdai ülése után a BBC-nek nyilatkozva nem árulta el, hogy pontosan hány bevándorlónak sikerült a vasúti alagúton át elérnie az angol partot azon több ezer migráns közül, akik az elmúlt napokban megpróbáltak bejutni az alagútba.

A The Times című tekintélyes konzervatív brit napilap online kiadásának szerdai értesülése szerint azonban a brit hatóságok 148 embert fogtak el Folkestone városában, az alagút angliai termináljának közelében; a lap szerint ez az eddigi rekord.

A The Times úgy tudja, hogy az elfogott migránsok azonnal menedékjogért folyamodtak.

A brit belügyminiszter a COBRA-értekezlet után ezt közvetve elismerte, kijelentve: "bárki nyújtson is be menedékkérelmet", azt a brit hatóságok a szokásos ügymenetnek megfelelően bírálják el.

Theresa May szerint azonban London a hangsúlyt a Csatorna-alagút franciaországi végének biztonságára helyezi, annak érdekében, hogy az ott összegyűlt migránsok "ne is próbálkozhassanak" az átjutással a brit oldalra.

Alig burkoltan bírálta az alagutat üzemeltető Eurotunnel társaságot, kijelentve: a cégnek is "megvannak a feladatai" az alagútban közlekedő vasúti szerelvények biztonságának biztosításában.

A Eurotunnel szóvivője ugyanakkor indulatosan visszautasította a közvetett bírálatot, mondván: a probléma megoldása kormányzati feladat, de "úgy tűnik, hogy ez meghaladja a brit és a francia kormány erejét".

Richard Burnett, a brit közúti fuvarozók szövetségének vezérigazgatója szerdán arra szólította fel a francia kormányt, hogy hívja segítségül a francia hadsereget a Csatorna-alagút francia oldalán kialakult válságos helyzet rendezésére. Burnett szerint ugyanis a francia rendőrség kapacitásai ehhez jól láthatóan elégtelenek.

Arra a kérdésre, hogy a brit hadsereget nem lehetne-e bevetni a probléma megoldására, Theresa May belügyminiszter kitérően kijelentette: a brit kormány most elsősorban a Csatorna-alagút franciaországi bejáratának védelmére tervezett biztonsági kerítés felépítésére összpontosít.

London összesen 7 millió fontot (3 milliárd forintot) különített el a 2 kilométeres kerítésrendszer kialakítására. Az építkezés célja, hogy a Calais közelében összegyűlt - becslések szerint 3-5 ezer - migráns ne tudja megközelíteni az alagút bejáratát, illetve a járműszállító vasúti szerelvényekhez sorban álló kamionokat és személygépkocsikat.

Az építkezéshez azokat a biztonsági kerítéselemeket használják, amelyekkel a NATO tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozójának helyszínét is elkerítették a külvilágtól.

A Calais környékén kialakult válságos helyzet következményeit a brit gazdaság is megérzi. Egyes becslések szerint a brit exportcégeknek naponta 750 ezer font (330 millió forint) kárt okoznak a rendszeressé vált fennakadások a Csatorna-alagút forgalmában.