A nem sokkal vasárnap éjfél után közzétett adatok szerint a szavazatok 95,63 százalékának feldolgozottsága alapján a nemmel szavazók aránya 61,31 százalékot tett ki, míg az igennel voksolók aránya 38,69 százalék volt.

A részvételi arány 62,49 százalék volt, jóval meghaladta a népszavazás érvényességéhez szükséges 40 százalékot.

A részeredmények értelmében a görög kormány akaratával egybehangzóan nemmel szavazott a többség a hitelezők által javasolt reformintézkedésekre, amelyekért cserébe Athén hozzájuthatott volna a június végén lejárt mentőprogramban akkor még számára elérhető összeghez. A januárban hivatalba lépett, a radikálisan baloldali Sziriza pártszövetség által vezetett görög kormány elsődleges követelése, hogy a hitelezők enyhítsenek Athén adósságterhein.

Az athéni parlament épülete előtti Szintagma téren ezrek ünnepelték a népszavazás eredményét.

Alekszisz Ciprasz görög kormányfő a görög televízióban közvetített beszédében kijelentette, hogy Athén kész azonnal visszatérni a tárgyalóasztalhoz hitelezőivel azzal a céllal, hogy újra kinyithassanak az egy hete zárva tartó görög bankok, és a görög államadósság átstrukturálásáról való tárgyalásokat szorgalmazott.

Sigmar Gabriel német gazdasági miniszter a részeredmények ismeretében úgy vélekedett, nehezen képzelhetőek el az újabb tárgyalások Görögországgal.

Az eurózóna tagállamainak rendkívüli csúcstalálkozóját hívta össze Brüsszelbe kedd estére Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, aki a közös pénzt használó országok csúcstalálkozóin is elnököl.

"Most megvárjuk a görög hatóságok kezdeményezéseit" - hangsúlyozta Jeroen Dijsselboem holland pénzügyminiszter, az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő Eurócsoport elnöke. Dijsselboem a népszavazás eredményét Görögország jövője szempontjából "nagyon sajnálatosnak" nevezte. Közölte: tudomásul veszi az eredményt, ám álláspontja az, hogy a görög gazdaság talpra állításához nehéz intézkedésekre és reformokra van szükség.