A jogszabály azt is kimondja, hogy az új tulajdonos öt évig nem bocsáthat el senkit, valamint nem változtathatja meg a műsor nyelvét és struktúráját. Ez a két pont a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) javaslatára garanciaként került a törvénybe, és azt a célt szolgálná, hogy az önkormányzati fenntartású, közszolgálati feladatot ellátó sajtótermékeket ne lehessen felszámolni vagy teljes mértékben átalakítani. Pásztor Bálint, a VMSZ parlamenti frakcióvezetője korábban ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy ezekkel a kitételekkel szerették volna "elbátortalanítani" azokat a potenciális érdeklődőket, akik "nem tisztességes szándékkal" szeretnék megvásárolni ezeket a médiumokat. Egyelőre azonban nem lehet tudni, hogy lennének-e érdeklődők a szóban forgó médiumok megvásárlására, a 73 kistérségi sajtótermék privatizációját ugyanis még nem is hirdette meg az illetékes ügynökség.

Az érintettek abban reménykednek, hogy a szerbiai parlament a határidő lejárta előtt módosít a tavaly elfogadott tájékoztatási törvényen, és a július elsejei határidőt legalább fél évvel meghosszabbítja. Nem hivatalos információk szerint erre igen nagy esély van.

A privatizációra váró elektronikus médiumok között van a 47 éve létező Szabadkai Rádió is. Németh Ernő, a magyar szerkesztőség megbízott főszerkesztője a szabadkai Pannon RTV-nek az üggyel kapcsolatban azt mondta: két hét múlva megszűnik az általa vezetett rádió adása, ennek megakadályozásával pedig sem a legnagyobb délvidéki magyar párt, a VMSZ, sem a vajdasági magyarság kisebbségi önkormányzati szerve, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) nem foglalkozott eléggé. Kijelentette: az MNT erre vonatkozó munkaterve szerint "a Szabadkai Rádió problémáját 2015. december 31-ig kell megoldani", holott a rádióadó július elsején megszűnik.

Hajnal Jenő, az MNT elnöke viszont úgy vélte, a testület mindent megtett a rádió megmentése érdekében. Rávilágított, hogy Németh Ernőnek, az MNT tájékoztatási bizottságának elnökeként el kellett volna készítenie "a médiaprivatizációra választ adó stratégiát", ezt a dokumentumot azonban csak kedden adta át.

Bús Ottó, Szabadka polgármesterének médiaügyi tanácsadója szerint azonban még nem kell "temetni" a Szabadkai Rádiót. Emlékeztetett arra, hogy a törvény értelmében június 30-ig kellene privatizálni a sajtótermékeket, amennyiben azonban ez nem történik meg, akkor a cég részvényeit az ott dolgozóknak ajánlják fel, és ha erre nem lenne igény, csak akkor szűnne meg az adott médiaház. Szerinte azonban mindenki abban érdekelt, hogy ez utóbbi ne történjen meg.

Eddig a szabadkai önkormányzat tartotta fenn a rádiót, június 30-a után azonban erre nem lesz lehetőség - fejtette ki Maglai Jenő, Szabadka VMSZ-es polgármestere. Hozzátette: ha egy törvénymódosítás arra lehetőséget adna, akkor Szabadka városa továbbra is pénzelné a rádiót.

Németh Ernő a Magyar Szó című napilapnak arról beszélt, hogy az is felmerült, maguk a dolgozók veszik át a tulajdonjogot, de a rádió évi költségvetése mintegy 40 millió dinár (több mint 100 millió forint), ezt az összeget pedig nem tudnák előteremteni.

Ljubisa Stepanovic, a Szabadkai Rádió igazgatója korábban azt mondta: nem lát kereskedelmi motivációt arra, hogy bárki is megvásárolja a rádiót 2,5 millió dinárért (mintegy 6,5 millió forint), majd további öt évig havi 4,5 millió dinárért (több mint 11,5 millió forint) fenntartsa "úgy, hogy esélye sincs semmilyen profitra".

A Szabadkai Rádió magyar szerkesztősége június 28-ig a szokásos műsorrenddel működik, utána pedig a jelenlegi és a régi munkatársak emlékeznek az utóbbi 47 évre - számolt be róla a Pannon RTV.