A kérelmezők egy része még az elbírálás előtt elhagyta az országot.

A jelentés szerint jelenleg százötvenen tartózkodnak Zágrábban és a fővárostól nem messze elhelyezkedő Kutina városában berendezett menekültszállásokon, családok is, de főleg felnőtt férfiak.

Horvátország ugyan nem célország, a menekültek inkább tranzitországnak használják, de az Európai Bizottság tagállami kvótákra vonatkozó javaslata Zágráb számára is felveti a kérdést, hogy hogyan járuljon hozzá a probléma megoldásához.

A Vecernji List című napilap szerdán megjelent számában úgy vélte, hogy Horvátország számára drámai következményekkel járhat, ha Magyarország lezárja határait Szerbiával.

Annak ellenére, hogy Horvátország nem tagja a schengeni övezetnek, mint Magyarország, a lezárás arra ösztönözhetné a balkáni útnak nevezett menekülési vonalon érkező illegális menekülteket, hogy nagy részük Horvátország felé vegye az irányt - írta lap.

A szerző azt is kiemelte, hogy Zágrábnak továbbra sincs hivatalos álláspontja menekültügyben.

"Ranko Ostojic belügyminiszter ugyanis nem vett részt kedden az európai uniós tagországok belügyi tárcavezetőinek luxembourgi tanácskozásán, ahol a tagállamok elmondhatták véleményüket az Európai Bizottság májusban bejelentett, konkrét befogadási kvótákra tett javaslatáról" - írta a cikk szerzője, a lap brüsszeli tudósítója.

Ostojic korábban a sajtónak úgy nyilatkozott, hogy jelenleg nincs tisztázott jogalap, amely szerint el kellene járni a menedékérőkkel szemben, de ez nem jelenti azt, hogy Horvátország nem lesz szolidáris.

Az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat adatai szerint 2014-ben 450-en, 2013-ban pedig 1080-an fordultak menedékkérelemmel a horvát hatóságokhoz. Ezek közül tavaly a hatóságok 110 kérelmet vizsgáltak meg, és az összeset elutasították. Tavalyelőtt szintén mind a 95 elbírált kérelmet elutasították. Ezzel szemben 2012-ben 135 kérelmezőből 35-en még kedvező elbírálásban részesültek.