A politikus, az uniós parlament egyetlen siket tagja tavaly kezdeményezte a foglalkoztatási és szociális bizottságnál, hogy független szakértőkkel vizsgáltassa meg, mennyire kifizetődő, ha pénzt szánnak a fogyatékkal élő személyek foglalkoztatására. A tanulmány különböző európai országok gyakorlatát elemzi abból a szempontból, hogy az egyes kormányzati intézkedések megérik-e a ráfordítást, növelik-e a foglalkoztatottságot, illetve annak révén az adó- és járulékbevételeket.

Bár a szerzők elismerik, hogy a fogyatékossággal élő személyek munkához jutása nem csupán számszerűsíthető előnnyel jár, munkájukban a költség-haszon elemzés módszerét alkalmazták, és úgy találták, hogy mind a védett munkahelyek, mind a piaci munkahelyek megtartása érdekét szolgáló ésszerű alkalmazkodás révén sikerrel vonhatók be a munkaerőpiacra a megváltozott munkaképességű dolgozók - állapította meg a magyar EP-képviselő.

A tanulmány - közölte Kósa Ádám - Magyarországgal kapcsolatban kiemeli a minősítési rendszer példaértékű átalakítását. Magyarországon új támogatási formaként jelent meg 2012-től a rehabilitációs kártya, amelyet a fogyatékkal, illetve egészségkárosodással élő emberek részére a nemzeti adóhatóság állít ki.

A rehabilitációs kártya a foglalkoztatás teljes időtartamára teljes munkáltatói járulékmentességet biztosít, legfeljebb a minimálbér kétszeresének 27 százalékáig. A rehabilitációs kártyával foglalkoztatottak száma idén szeptemberben meghaladta a 30 ezer főt.