A palesztin közlés szerint a csütörtöki Kerry-Abbász találkozó további témája lesz a határozattervezet, amelyet Abbász az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé akar terjeszteni. A tervezet szerint az izraeli csapatoknak 2016 novemberéig el kell hagyniuk az általuk megszállt palesztin területeket. A palesztin elnök még ebben a hónapban be akarja terjeszteni a javaslatot.

A helyi média azonban korábban arról számolt be: Kerry haladékot kért Abbásztól, hogy esélyt adhassanak az áprilisban megszakadt palesztin-izraeli béketárgyalások újrakezdésének.

Az Egyesült Államok külügyminisztériuma szerdán közölte: Kerry szerdán érkezik Jordániába, hogy II. Abdalláh királlyal megvitassa a Jeruzsálemben kialakult feszült helyzetet, valamint az Iszlám Állam (IÁ) nevű terrorszervezet elleni harcot. A jordániai királyi palota közlése szerint az uralkodó szerda délután kétoldalú tárgyalásokat folytat a palesztin elnökkel is.

Néhány nappal korábban palesztin hívők összetűztek izraeli rendőrökkel a Jeruzsálem történelmi óvárosának déli részén elhelyezkedő al-Aksza mecsetnél. A városban kitört erőszak elleni tiltakozásul - a jordán királynak Benjámin Netanjahu izraeli kormányfővel tartott titkos tárgyalásai ellenére - Abdulláh Enszúr jordániai miniszterelnök a múlt szerdán visszahívta izraeli nagykövetét. A jordániai diplomáciai képviselő visszahívása volt az első hasonló eset, amióta a két ország 1994-ben felvette a diplomáciai kapcsolatokat.

Az al-Aksza mecsetnek otthont adó Mecsetek terét, amely mind a zsidók, mind a muzulmánok számára különös vallási jelentőséggel bír, Jordánia kormánya mind a mai napig közösen igazgatja az ottani muzulmán vallási hatósággal. Teszi ezt annak ellenére, hogy Izrael az 1967-es hatnapos háborúban elfoglalta az addig Jordánia fennhatósága alatt lévő Ciszjordániát, valamint Kelet-Jeruzsálemet és benne az óvárost.

A palesztinok és a jordániaiak jelenleg attól tartanak, hogy a hivatalosan hangoztatott izraeli álláspont ellenére az izraeliek megpróbálják megváltoztatni a Mecsetek terén érvényben lévő status quo-t, amelynek értelmében zsidók ott nem imádkozhatnak.

Az arabok által Haram as-Sarífnak hívott Mecsetek tere az iszlám harmadik legszentebb helye, és az al-Aksza mecsetnek, valamint a Sziklatemplomnak is otthont ad. A zsidók számára is különös jelentőségű ez a pár száz négyzetméteres terület, mert ezen a helyen állt a rómaiak által 70-ben lerombolt jeruzsálemi szentély, emiatt a helyet Templomhegynek hívják, és szakrális jelentőséggel bír.