A Stephen Harper kormányfő Konzervatív Pártja által a múlt héten beterjesztett indítványt e héten vitatta meg a torontói törvényhozás. Harpernek többsége van a parlamentben, így az eredmény nemigen volt kétséges, és a beadványt végül - 157-134 arányban - el is fogadták. Az iraki misszió nem igényelt ugyan parlamenti jóváhagyást, de a kormány szemléltetni akarta a támogatottságát.

A megszavazott dokumentum hat hónapig terjedő időszakra engedélyezi a légierőnek, hogy csapásokat mérjen Irakban, ugyanakkor egyértelműen kiköti, hogy szárazföldi csapatok nem vethetők be harci műveletekre. A légi hadműveletekben legfeljebb hat CF-18-as harci gép, egy légi utántöltő gép, két felderítő gép és egy szállító repülőgép vehet részt, valamint mintegy 600 ember.

Kanada egyike annak a többtucatnyi országnak, amely csatlakozott az amerikai vezetésű koalícióhoz az Irakban és Szíriában területeket szerző szélsőséges szunnita IÁ ellen. Harper egy közleményében valódi veszélynek nevezte az Iszlám Államot. "Ha nem fékezzük meg, ez a terrorszervezet növekedni fog, mégpedig gyorsan - folytatta. - Már hangot adtak helyi és nemzetközi terrorista szándékaiknak, és Kanadát is lehetséges célpontként azonosították."

Washington üdvözölte a kanadai döntést. "Kanadaiak és amerikaiak számos nagyobb konfliktusban harcoltak vállvetve az elmúlt évszázadban, és hálásak vagyunk Kanada további hozzájárulásáért a terrorizmus elleni küzdelemhez" - olvasható a Fehér Ház közleményében.

Kanadának már most is van több mint kéttucatnyi tanácsadója Irakban, és azt tervezi, hogy 69-re növeli a számukat azzal a feladattal, hogy - Barack Obama amerikai elnök kérésének megfelelően - tanácsokkal segítsék az iszlamista felkelők ellen küzdő kurd erőket.