A nicaraguai kormány és egy kínai befektető csoport múlt héten tette közzé a 40 milliárd dollárból, várakozásuk szerint 2020-ra elkészülő, Nicaraguát átszelő csatorna tervét, amely háromszor hosszabb lenne, mint a 77 kilométeres - csaknem pont 100 éve átadott - Panama-csatorna. Amellett azonban, hogy nyilvánvalóan hosszabbnak kell lennie, mint a közép-amerikai földnyelv legkeskenyebb szakaszán épített Panama-csatorna, a tervek szerint a Nicaragua-csatornán már a mai, több száz tonnás vízkiszorítású teher- és tankhajók is átférnének - mondta az InfoRádiónak a Pécsi Tudományegyetem dékánja, Fischer Ferenc.

"Lényegében folyik egy háború az Egyesült Államok és Kína között az olajért. Kína mindenütt olajat keres. Afrikában is és Dél-Amerikában is. Dél-Amerikában számára a legfontosabb partner Venezuela volt, Venezuelának azonban csak atlanti kijárata van és mind Venezuela, mind Kína érdekelt volt, hogy egy nem amerikaiak-ellenőrizte Panama-csatornán, hanem egy új csatornán hozzák be az olajat, tehát itt nem csak Kínai áru-exportról van szó, hanem nem utolsó sorban olaj-importról is."

Fischer Ferenc kiemelte, hogy többen azért látják veszélyben Nicaragua szuverenitását, mert a híradások alapján a csatorna üzemeltetési joga is a kínai befektetők kezében maradna, ami teljesen átrendezné a közép-amerikai geopolitikát.

"Kína, ha nem is direkt formában egy nagyon komoly kihívójává válik az egyesült államoknak, amennyiben ez a csatorna megépül. Önmagában ez a kihívás, a kínai pénzügyi és politikai háttér, egy egyre növekvő haditengerészeti hatalom is Kína részéről, tulajdonképpen egy hihetetlen geopolitikai átrendeződést eredményez és valójában emögött egy Egyesült Államok és Kína rivalizálás is áll egy XXI. század eleji nagy, globális geopolitikai sakktáblán."

Környezetvédők szerint emellett komoly károkat okozhat, hogy példátlan földmunkák révén több folyó torkolatán és medrén, valamint Közép-Amerika legnagyobb taván, a fontos édesvízforrásként szolgáló Nicaragua-tavon is átvezetnék az óceánjáró hajókat.