A világ egyik legrangosabb és legnagyobb színházi fesztiváljának állandó munkatársai közül 204-en a munkabeszüntetés mellett, 104-en pedig ellene szavaztak csütörtök esti közgyűlésükön, 4-en tartózkodtak a véleménynyilvánítástól. A fesztivál dolgozói szabadúszó kollegáik tiltakozó mozgalmát támogatják a sztrájkkal.

A mintegy 250 ezernyi alkalmilag foglalkoztatott művészeti dolgozó és kisegítő személyzet úgy véli, hogy az Európában egyedülálló munkanélküli-támogatási rendszerük a munkáltatók és egyes szakszervezetek között megkötött új egyezmény miatt veszélybe került. Ennek lényege, hogy a rendszerhez tartozóknak az év tíz hónapjában legalább 507 munkaórát, azaz megközelítőleg három hónapot kell dolgozniuk ahhoz, hogy a munkanélküliség idejére jogosultak legyenek állami támogatásra.

A fesztiváligazgató már korábban jelezte: teljesen tiszteletben tartja a sztrájkjogot, a szabadúszók harcának törvényes keretekben kell maradnia, még akkor, is ha az Avignoni Fesztivál igazgatójaként nehéz megélnie, hogy a nyitóelőadás bizonytalanná vált.

Olivier Py, aki idén vette át a fesztivál vezetését, péntekre két premiert tervezett. A fő helyszínen, a Pápák palotájának díszudvarán Heinrich von Kleist Homburg hercege című darabját mutatták volna be az olasz Giorgio Barberio Corsetti rendezésében. Ezzel az előadással indította el egyébként 1951-ben Jean Vilar az Avignoni Fesztivált Gérard Philipe-pel a címszerepben. A másik premier Coup fatal címmel Alain Platel balettje lett volna, kongói zenészekkel.

A július 27-ig tartó Avignoni Fesztivál programjában több mint ötven előadás szerepel 17 ország művészeinek közreműködésével, az off programokban csaknem ezer nemzetközi produkció tekinthető meg.

A fesztivál számítása szerint minden elmaradt előadás 45 ezer euró veszteséget okoz, de a rendezvénysorozat maga nem marad el, miután kedden a dolgozók 80 százaléka a fesztivál megtartása mellett voksolt. Tavaly 128 ezer látogatója volt a háromhetes rendezvénysorozatnak.

"A szabadúszók jelezni akarják, hogy jelen vannak és elkötelezettek, de ugyanakkor játszani is akarnak" - mondta Aurélie Filippetti kulturális miniszter az RTL kereskedelmi rádióban. Jelezte, hogy megérti a művészvilág aggodalmait.

A szakszervezetek, köztük a szabadúszó művészek kétharmados többségét képviselő CGT péntekre valamennyi nyári fesztiválra "tömeges sztrájkot" hirdetett, szándékosan az Avignoni Fesztivál nyitónapjára időzítve. Hasonló akciót hirdettek július 12-re is.

A sztrájkfelhívás célja egyébként a nyomásgyakorlás Párizsra, ahol a kormány kezdeményezésére már megkezdődtek a művészekkel való egyeztetések az új munkanélküli-támogatási rendszer kidolgozására.

A kormány, attól tartva, hogy megismétlődhez a 2003-as eset - amikor is egy hasonló helyzet miatt sorozatban maradtak el a nyári fesztiválok, ami jelentős gazdasági hatásokkal járt a turizmusra és a vendéglátásra - az elmúlt hetekben többször is tárgyalóasztalhoz ültette a feleket a nyári szezon megmentése érdekében.

Elemzők szerint egyébként az egyedülálló francia kulturális élet egyik alapját jelentő támogatási rendszerben nincsen olyan sok kivételezett, mint azt sokan gondolják: a segélyre jogosultak 3,5 százaléka művészeti dolgozó, akik az állami juttatásoknak 3,4 százalékát kapják. A tiltakozók pedig azt hangsúlyozzák, hogy a kultúrának is ára van. Azok pedig, akik nem tudják a kötelező 507 munkaórát teljesíteni, semmilyen támogatásra nem jogosultak, amikor nem dolgoznak. Problémát jelent viszont az, hogy a rendszer több szektorban is visszaélésekre teremt helyzetet, például a médiában sokszor foglalkoztatják alkalmi szerződéssel ugyanabban a munkakörben ugyanazt az embert állandó és biztosabb munkaszerződés helyett.