David Cameron brit és Orbán Viktor magyar kormányfő szavazott nemmel, az unió másik 26 államának vezetője viszont támogatta Jean-Calude Juncker Bizottsági elnöki jelölését az állam és kormányfők múlt hét végi csúcstalálkozóján.

Orbán Viktor még Brüsszelben azt mondta: ezt nem presztízsveszteségnek tekinti, hanem úgy, hogy kiállt valami mellett, ami ráadásul messze túlmutat a saját személyes érdekeinken.

"A magyar nemzeti érdekekért időnként úgy kell kiállni, hogy az ember van, hogy egyedül marad. Van, amikor ketten vagyunk, van, amikor többségben, de az, hogy mennyien vannak még velünk, az a kiállás értékét és szükségességét nem kérdőjelezheti meg, mert akkor a végén nem tudjuk képviselni a saját nemzeti érdekeinket" - fogalmazott a miniszterelnök.

David Cameron brit miniszterelnök is hasonlóan vélekedett a szavazásról, s azt mondta, halásosan komolyan veszi az uniós reformok ügyét.

"Megtartom a szavamat, és ha azt mondom, hogy nem visszakozom, akkor nem is teszek így. Ez egy hosszú és kemény harc lesz, ahol néha el kell veszíteni egy csatát ahhoz, hogy megnyerd a háborút" - mondta a szavazás eredményét értékelve a brit miniszterelnök.

"Jean-Claude Junckerrel egy olyan elnöke lesz a Bizottságnak, aki nagyon tapasztalt a közösséggel kapcsolatos ügyekben. És ahogy az elmúlt napokban megígérte, figyelembe veszi majd a tagállamok és a parlament kívánságait is munkája során" - mondta sajtótájékoztatóján Angela Markel német kancellár, aki a svéd kormányfőhöz hasonlóan arról is beszélt, hogy figyelembe veszik a közösség reformjára tett brit javaslatokat, illetve felülvizsgálatra érdemesnek tartják a bizottsági elnök jelölésének mostani rendszerét.

A csúcstalálkozón aláírták Moldovával és Grúziával a társulási és szabadkereskedelmi megállapodást, míg Ukrajnával a szerződés utóbbi részét. Az Európai Tanács elfogadta a közösség következő öt évre szóló stratégiáját, amely egyebek közt a versenyképesség növelését, a munkahelyek számának emelését és az energiaunió létrehozását határozza meg célként.