"Amerikai kollégáink számos jelből ítélve továbbra is jobbnak látják konfrontációs útra terelni az ukrán vezetést" - jelentette ki Szergej Lavrov a Rosszija 1-es tévécsatorna szombati hírháttér műsorában.

Szavai szerint, ha minden Oroszországon és európai partnereinek többségén múlna, nagyobb lenne az esély az ukrán válság békés rendezésére, de az ukrán oldalon vannak olyan szélsőségesen nacionalista erők, amelyek nem engedelmeskednek a feszültség csökkentésére törekvő Petro Porosenko elnöknek.

"Porosenko szeretné csökkenteni a feszültség hőfokát és folytatni a tűzszünetet, de az ukrán hatóságok soraiban vannak más erők is, olyan radikálisok, akik továbbra is (...) szorosan együttműködnek a felfegyverkezett ultra-nacionalistákkal" - magyarázta Lavrov, a Jobboldali Szektort és Ihor Kolomojszkij Dnyipropetrovszk megyei kormányzó zászlóaljait említve a Kijevnek szerinte nem engedelmeskedő csoportok között.

Szergej Glazjev, az orosz elnök gazdasági tanácsadója csütörtökön magát az ukrán államfőt is nácinak nevezte a BBC orosz nyelvű adásának nyilatkozva, amiért együttműködik az ukrán szélsőségesekkel.

Álláspontját Lavrov egy nappal az Európai Unió ukrán válsággal is foglalkozó csúcstalálkozója után fejtette ki. Az unió állam- és kormányfői pénteken úgy döntöttek, hogy egyelőre nem hoznak újabb szankciókat Oroszországgal szemben Kelet-Ukrajna destabilizálása miatt, ugyanakkor hétfőig adtak haladékot Moszkvának arra, hogy konkrét tettekkel támassza alá a kelet-ukrajnai feszültség enyhítése melletti elkötelezettségét.

Ukrajna pénteken írta alá az unióval kötött szabadkereskedelmi megállapodását, azt a szerződést, amely feldühítette Oroszországot és súlyos politikai megrázkódtatáshoz, vérontáshoz vezetett az elmúlt hét hónapban Ukrajnában, a hidegháború óta legalacsonyabb szintre süllyesztve Oroszország és a Nyugat viszonyát.

Lavrov a szombati tv-interjúban elismerte, hogy Moszkvának van bizonyos befolyása a "donyecki és luhanszki köztársaságra". A miniszter szerint ennek köszönhető egyebek közt négy foglyul ejtett EBESZ-megfigyelő e heti szabadon bocsátása is, amit a felkelők szerinte "Kirill pátriárkának (az orosz ortodox egyház fejének) és az orosz vezetésnek a felhívásaira tettek meg".

Ez azonban messze nem jelenti azt - mondta -, hogy "minden felhívásunkat azonnal végrehajtanák".

"Az ottani embereknek megvan a maguk látásmódja, ez a földjük, amelynek ők akarnak a gazdái lenni, s meg akarnak állapodni az ukrán hatóságokkal arról, milyen feltételekkel lehet ezt megtenni úgy, hogy ezt a megállapodást semmilyen konfliktus ne terhelje" - fejtegette az orosz külügyminiszter.