Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics felzárkózó piacokkal foglalkozó közgazdászai szerint a 2008-2009-es válság előtt a vizsgált öt országban - Magyarországon, Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában és Romániában - a gazdaságba kiáramló hitelözön és a laza költségvetési politika okozta a túlfűtöttséget. Ebben a környezetben a bérek gyorsabban nőttek a termelékenységnél, ami a külső versenyképesség gyengülését okozta, és részben ez magyarázza, hogy e gazdaságok kilábalási üteme az elmúlt öt évben miért maradt el más felzárkózó térségekétől.

Az elemzés felidézi, hogy a Balassa-Samuelson hatásmechanizmus alapján a felzárkózó gazdaságok effektív reálárfolyama - vagyis a fogyasztói szintű árinfláció régiós különbségeivel kiigazított nominálárfolyam - az idő haladtával rendszerint erősödik, tekintettel a külkereskedelemben részt venni képes szektorokra e gazdaságok esetében jellemző gyors termelékenység-bővülésre. A bérkiáramlás ebből eredő növekedése általában a gazdaság egészében szétterül, ami még tovább emeli az inflációt és az effektív reálárfolyamot. A gazdaságtani tapasztalatok arra vallanak, hogy a Balassa-Samuelson hatás a felzárkózó gazdaságokban évente általában 1 százalékos effektív reálárfolyam-erősödést eredményez, ami önmagában nem károsítja a versenyképességet.

A vizsgált öt közép- és kelet-európai gazdaságban azonban 2006 és 2008 között 20 százalékos vagy ennél is nagyobb mértékű effektív reálárfolyam-erősödés ment végbe, ami sokszorosan meghaladja a Balassa-Samuelson hatástól önmagában várható erősödést, és ez a térség versenyképességének jelentős romlását eredményezte - áll a Capital Economics elemzésében.

Azóta azonban az effektív reálárfolyamok a régió legtöbb gazdaságában visszaestek, különösen a Lehman Brothers nagybank összeomlása után, ami a térségi valuták meredek leértékelődését okozta.

Emellett "külön jó hír" az öt gazdaság rövid távú kilátásai szempontjából, hogy legnagyobb felvevőpiacuk, az euróövezet és különösen a német gazdaság erősödik - hangsúlyozzák a Capital Economics elemzői.

A ház kiemeli, hogy a német hazai össztermék (GDP) az idei első negyedévben 2,3 százalékkal bővült éves összevetésben a tavalyi utolsó negyedévben mért 1,4 százalékos éves növekedés után.

A Capital Economics londoni elemzői közölték: várakozásuk szerint a német gazdaság a következő negyedévekben folyamatosan 2 százalékos vagy ezt meghaladó ütemű növekedéseket produkál. A cég számításai szerint - a korábbi tapasztalatokat is figyelembe véve - ez azt eredményezheti, hogy az öt közép- és kelet-európai gazdaság exportjának éves növekedési üteme akár 15 százalékra is gyorsulhat a jelenlegi 7 százalék körüli szintről.

A ház szerint mindebből két fő következtetés vonható le. Az egyik az, hogy a régió valutáinak már nem kell tovább gyengülniük a versenyképesség helyreállításához, a másik pedig az, hogy a versenyképességi veszteségek ledolgozásával a térség növekedésének egyik fő akadálya hárult el.

Ennek alapján - feltéve, hogy az euróövezetnek és különösen a német gazdaságnak sikerül valamilyen mértékű aktivitást produkálnia - a közép- és kelet-európai gazdaságok növekedése a következő években várhatóan erősödik - jósolták a Capital Economics londoni elemzői.