Észtországban a megszerezhető 6 mandátumból a kormányzó liberális Reformpárt kettőt, szociáldemokrata koalíciós partnere pedig egyet nyert el. A két vezető ellenzéki párt egy-egy képviselőt küldhet Strasbourgba, míg a hatodik mandátum egy független jelöltnek jutott.

Lettországban a szavazás nagy nyertese a liberális-konzervatív Egység Blokkja nevű tömörülés lett, amely a megszerezhető 8 mandátum felét szerezte meg. Az EP-ben egy helyhez jutott egy oroszpárti lett formáció is. Egy-egy mandátumot nyert a Harmónia Központ nevű erő és a két másik jobbközép kormánypárt.

Litvániában, ahol 11 európai parlamenti képviselői hely sorsáról döntöttek, az ellenzéki kereszténydemokraták a kormányzó szociáldemokraták előtt végeztek. A harmadik helyezett a liberális párt lett a három másik koalíciós párt előtt. Ezenkívül a földműves- és zöldszövetségnek is sikerült átlépnie az ötszázalékos küszöböt.

A választási részvétel Észtországban és Lettországban is alacsonyabb volt a 2009-ben mértnél, előbbiben 36,44 százalékos, utóbbiban pedig 30,03 százalékos. Litvániában ennél jóval nagyobb - 47,28 százalékos - volt a választási kedv annak köszönhetően, hogy az EP-voksolással egy időben zajlott az elnökválasztás második fordulója.