A közlekedési vonal terve még 150 évvel ezelőtt született meg I. Abdul-Medzsid oszmán szultán fejében.

A gyorsvasúti közlekedésre alkalmas Marmaray alagút Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök kormányának nagyszabású infrastrukturális beruházásai közé tartozik, amelyek már eddig is sokat lendítettek a török gazdaságon, ám egyúttal heves tiltakozásokat váltottak ki a közvéleményből.

Az összesen 13,6 kilométeres Marmaraynak egy 1,4 kilométeres szakasza húzódik az Európát Ázsiától elválasztó Boszporusz alatt. Ez a rész több mint 55 méterrel a tengerszint alatt található, és ezzel a legmélyebben fekvő vasúti alagút a világon.

Emellett a Binali Yildirim török közlekedésügyi miniszter által "Isztambul legbiztonságosabb helyének" nevezett alagút akár egy 9-es erősségű földrengést is kibír.

Török tisztségviselők azt remélik, hogy az isztambuliak gyorsan megkedvelik az új közlekedési alternatívát, és így enyhül majd a nyomás a Boszporuszt átszelő két hídon.

A 2005-ben megkezdett építkezéseknek a tervek szerint négy éven belül kellett volna befejeződniük, de időközben több fontos régészeti lelet került elő a munkálatok helyszínéről, köztük egy 4. századi bizánci kikötő maradványai.

A Marmaray csak egy Erdogan becsvágyó projektjei közül. A török kormányfő emellett egy másik, közúti közlekedésre alkalmas alagút, egy harmadik Boszporusz-híd, egy, a szorost elkerülő hatalmas csatorna, valamint a világ legnagyobb repülőterének a megépítését tervezi.

A Török Köztársaság alapításának 90. évfordulójára időzített keddi átadón Abe Sindzó japán miniszterelnök is jelen lesz, akinek országa oroszlánrészt vállalt az alagút megépítésében és finanszírozásában.