Az UNESCO a horvát és magyar Dráva és Duna menti területeken már 2012-ben elfogadta a Mura-Dráva-Duna Bioszféra Rezervátum nevezést, ami az öt ország, Magyarország, Horvátország, Szerbia, Szlovénia és Ausztria által támogatott kezdeményezés első jelentős eredménye volt. Ennek köszönhetően jelenleg több mint 600 ezer hektár folyó menti vizes élőhely és hozzájuk kapcsolódó átmeneti zóna van bioszféra rezervátum státuszban Horvátországban és Magyarországon.

Szerbia nevezésével a Duna szerb szakaszán több mint 170 ezer hektárral bővülne a védett vizes élőhelyek nagysága, amely a világ leendő első ötoldalú védett területéből mintegy 20 százalékot ölel föl - adta hírül a WWF Magyarország Alapítvány.

A most előterjesztett 177 ezer hektáros terület Szerbia legjelentősebb, jelenleg is védelem alatt álló vizes élőhelye, ahol ártéri erdők, szigetek és holtágak adnak otthont olyan kiemelkedően fontos fajoknak, mint a réti sas, a fekete gólya, a cigány réce vagy a vadmacska. Ezen kívül nagy számban élnek erre vidrák, és itt található Szerbia legnagyobb gímszarvas állománya is.

A bioszféra rezervátum státuszra előterjesztett zónák a Vajdaság északnyugati területén, közvetlenül a magyar és a horvát határ mentén találhatók.

A területek kijelölése során a Természetvédelmi Világalap (WWF) szorgalmazására az illetékes szerb hatóságok nagy figyelmet fordítottak a helyi társadalmi csoportok tájékoztatására és bevonták a tervezésbe a helyi önkormányzatokat és a védett területek kezelőit is.

Gruber Tamás, a WWF Magyarország vizesélőhely-védelmi programvezetője hangsúlyozta: "Reméljük, hogy a Szerbia által most beküldött nevezés ösztönözni fogja Szlovéniát és Ausztriát, hogy ők is minél előbb kijelöljék és benyújtsák nevezésüket saját területeikről".