Kerry ezt azután szögezte le véglegesen, hogy kifejezte egyet nem értését azzal: a Szíriával kapcsolatban tervezett kongresszusi határozat eleve zárja ki a szárazföldi erők bevetésének lehetőségét. A miniszter a meghallgatáson eleinte úgy érvelt, hogy ez korlátozná az elnök rendelkezésére álló eszközöket.

Az amerikai diplomácia vezetője hangsúlyozta, hogy az elnöknek "nem áll szándékában" szárazföldi egységeket bevetni, hogy Obama nem hadba lépésre kéri Amerikát, és hogy a támadás célja az Aszad-rezsim elrettentése a vegyi fegyverek bevetésétől, és az erre való képességének meggyengítése, nem pedig a rendszerváltoztatás.

Ugyanakkor óvta a kongresszust attól, hogy a katonai fellépésre szóló felhatalmazás csak egy konkrét időszakra szóljon. Ezt azzal indokolta, hogy az Egyesült Államoknak készen kell állnia arra az esetre is, ha Aszad ismét úgy döntene, vegyi fegyvert vet be.

Kerry arról is szólt: az amerikai kormánynak a júniusi döntésével összhangban szándékában áll, hogy "halált okozó" eszközökkel nyújtson támogatást az Aszad-rezsim fegyveres ellenzékének. Mint mondta, Washingtonnak a kormányerők meggyengítését célzó, tervezett csapáson kívül van egy olyan stratégiája is, amely Bassár el-Aszad szíriai elnöknek a hatalomból való eltávolítását célozza.

A támadásra való kongresszusi felhatalmazással kapcsolatban Robert Menendez, az amerikai szenátus külügyi bizottságának elnöke úgy vélekedett, hogy az a szövetségi felsőházban meg fogja kapni az elfogadáshoz szükséges 60 szavazatot, de a jóváhagyás jóval szűkre szabottabb lesz annál, mint amire a Fehér Ház az általa benyújtott tervezet szerint számított.

Kerry a meghallgatáson elmondta, hogy az Egyesült Államok a lehető "legszélesebb körű" koalíciót akarja létrehozni a Szíria elleni fellépéshez. A miniszter Franciaországot, Törökországot, Szaúd-Arábiát és az Egyesült Arab Emírségeket említette meg a legaktívabb partnerek között.

Kerry hangsúlyozta: minden kétséget kizáróan tudni lehet, hogy az Aszad-rezsim és csakis az vetett be vegyi fegyvert augusztus 21-én Szíriában. Mint mondta, Washington nem akar egy tömeggyilkosság tétlen személője lenni, s ha az Egyesült Államok nem lép fel a tömegpusztító fegyverek bevetésével szemben, azzal azt üzeni azoknak, akik mindenre elszánták magukat a Közel-Keleten, hogy ezt büntetlenül megtehetik.

Chuck Hagel amerikai védelmi miniszter rámutatott, hogy a Szíriával szembeni katonai fellépés elutasításával megkérdőjeleződne az Egyesült Államoknak a nemzetközi normák és az egyéb nemzetközi védelmi kötelességek iránti elkötelezettségének hitelessége.

"Az Egyesült Államok szavának jelentenie kell valamit" - mondta a miniszter, emlékeztetve a szenátus külügyi bizottságának tagjait arra, hogy Barack Obama amerikai elnök figyelmeztette Aszadot: ne vessen be vegyi fegyvert, mert azzal átlépi az Egyesült Államok megszabta tűréshatárt.

A Pentagon vezetője hangsúlyozta, hogy az amerikai haderő bármikor kész a katonai csapás végrehajtására, amikor azt Obama elnök elrendeli.

Martin Dempsey tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke a meghallgatáson kijelentette, hogy minél nagyobb arányú lesz a felhatalmazás kongresszus általi megadása, annál könnyebb lesz számára előkészíteni a katonai akció tervét. Mint mondta, a kormányzattól azt a feladatot kapta, hogy meggyengítse a szíriai kormányerők katonai képességeit, nem pedig arra, hogy megváltoztassa a polgárháború menetét.

A tábornok elismerte, hogy fennáll a konfliktus eszkalálódásának veszélye.

Kerry, Hagel és Dempsey a meghallgatáson feltett több kérdést a zárt körű tájékoztatók hatáskörébe utalt, és ilyen tájékoztatót a kormányzat az elkövetkező napokban többet is akar tartani a kongresszus tagjai számára.