A vita tárgya, a Rui Tavares portugál zöldpárti EP-képviselő által az alapvető jogok magyarországi helyzetéről készített jelentés, amelyről szerdán szavaz az EP - a kifejezetten Magyarországnak címzett ajánlásokon túl - általánosabb értelemben is felveti az úgynevezett koppenhágai dilemmát, amelynek az a lényege, hogy az EU-ba törekvő országokkal szemben még számon kérhetik az alapjogok tiszteletben tartására vonatkozó koppenhágai kritériumok teljesítését, ám az uniós csatlakozás után már nincs mód azt ugyanilyen hatékonysággal megkövetelni "az immár házon belülre került" EU-tagállamoktól.

E dilemma feloldását a Tavares-jelentés a koppenhágai bizottságként emlegetett új mechanizmus kialakításával véli feloldhatónak. Ennek lényege az lenne, hogy a három központi uniós intézmény - a javaslattevő szervként, illetve az uniós jog őreként fellépő Európai Bizottság, továbbá a tagállami kormányokat összefogó tanács, valamint az európai polgárokat képviselő Európai Parlament - úgynevezett "trialógust" folytatna, és ennek keretében ellenőrizné valamennyi tagállamban a jogállamiság érvényesülését.

A koppenhágai dilemma valamilyen feloldásának szükségességéről Viviane Reding, az Európai Bizottság igazságügyi alelnöke is szólt a Tavares-jelentés strasbourgi plenáris EP-vitájában. Jelezte, hogy a bizottság kezdeményezésekkel kíván előállni e témában, és szeretné elérni, hogy a nemzeti hatóságok párbeszédet folytassanak az unióval.

Tabajdi a koppenhágai bizottság megteremtésének szükségességét úgy fogalmazta meg, hogy az uniónak, amely a gazdasági-pénzügyi deficitet már tudja kezelni, képesnek kell lennie a demokratikus deficit kezelésére is. Szerinte a koppenhágai bizottság létrehozásának gondolata - Orbán Viktor miniszterelnök álláspontjával szemben - nem veszélyezteti az EU jövőjét, hiszen minden tagállamot vizsgálni fog, nem érvényesül majd kettős mérce. Mint hozzátette, az ilyen mechanizmus hasznos lenne nem csupán általában a demokrácia, hanem a külhoni magyarok, a kisebbségek szempontjából is.

A delegációvezető kiemelte, hogy a keddi vitában - amelyet az európai demokrácia győzelmének nevezett - a szocialisták semmilyen Magyarország elleni szankciót nem támogattak.

Tabajdi szerint Orbán Viktor ezúttal "két kalapja közül az európai kalapot nem tette föl", hanem csak "a nagymagyar nacionalista kalapot". Úgy vélekedett, hogy a miniszterelnök strasbourgi jelenlétének csupán "a nagymagyar nacionalizmus és az unióellenesség felkorbácsolása" volt a célja.