Bár a legtöbb országban emelkedett a sztrájkok és az utcai tüntetések száma a pénzügyi válság 2008-as kezdete óta, mégis az unió 27 tagállamában a legmagasabb az elégedetlenség kockázata: a 2006-2007-re becsült 34 százalékról ugyanis 46 százalékra emelkedett 2011 és 2012-ő közötti időszakra. Az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezetének éves jelentése szerint Ciprus, Csehország, Görögország, Olaszország, Portugália, Szlovénia és Spanyolország a leginkább érintett, míg Belgiumban, Németországban, Finnországban, Szlovákiában és Svédországban pont, hogy csökkent 2010-óta a társadalmi elégedetlenség kockázata.

A dokumentum megjegyzi, hogy a feszültségek növekedése várható Oroszországban és a nem EU-tag volt kommunista országokban is, illetve Dél-Ázsiában és az Európán kívüli fejlett országokban.

Az ENSZ-ügynökség szerint a fokozódó feszültségek hátterében a gazdasági válság miatt hozott politikai intézkedések és azoknak a jólétére gyakorolt hatásai állnak. A jelenlegi komor gazdasági kilátások mellett egyre kevesebben látnak lehetőséget, a számukra megfelelő állás megszerzésére vagy életszínvonaluk javulására.

Latin-Amerikában viszont - ahol a kormányzatok serkentették a foglalkoztatást - csökkent a társadalmi elégedetlenség kockázata, sőt Fekete-Afrika növekvő gazdaságaiban, Kelet- és Délkelet-Ázsiában, illetve Ázsia csendes-óceáni térségében is.

A jelentés kitér arra is, hogy a jelenlegi valamivel több mint 200 milliós globális munkanélküliség 2015-re csaknem 208 millióra nőhet. Mindez elsősorban az ázsiai, latin-amerikai és afrikai térséget érintheti negatívan, az EU-ban és a közösségen kívüli fejlett országokban viszont 2018-ra a válság előtti szintre csökkenhet a munkanélküliség.

A dokumentum azt is kiemeli, hogy a megszorító intézkedések az utóbbi években a jövedelmi egyenlőtlenségek fokozódását vonták maguk után: így a középosztályhoz tartozók bevételei sok helyen csökkentek, míg a magas jövedelműek fizetései még tovább emelkedtek.