Infostart.hu
eur:
382.28
usd:
323.39
bux:
125061.81
2026. január 24. szombat Timót

Durvul a kampány Franciaországban

Nagyon eldurvult és tovább keményedik a választási kampány Franciaországban öt nappal az elnökválasztások második fordulója előtt. A baloldali média immár brutálisan támadja Nicolas Sarkozy leköszönő államfőt, egyebek mellett diktátorokhoz hasonlítva őt erősen jobboldalinak ítélt megnyilatkozásai miatt. Az érintett, aki mindenáron meg akarja nyerni annak a 6,5 millió szavazónak a többségét, akik a Nemzeti Front jelöltjére szavaztak, naponta elmondja, hogy túl sok a bevándorló az országban és hogy Európa többé nem lehet átjáróház.

A jobboldal jelöltjének stratégiája egyelőre nem igazán válik be, Nicolas Sarkozy hiába hangsúlyozza immár több mint egy hete a határok és a nemzeti identitás fontosságát, a közvélemény-kutatások szerint mindössze egy ponttal, a korábbi 46 százalékról 47-re javította eredményét. Vagyis a felmérések jelenlegi állásánál a vasárnapi második fordulót a szocialista Francois Hollande nyeri, akire várhatóan a franciák 53 százaléka adja majd voksát.

A felfokozott hangulatban most mindenki a két jelölt közötti hagyományos tévévitát várja, melyet szerda este rendeznek meg, és ahol a politikusok végre szemtől szembe is megmérkőzhetnek. A leköszönő államfő azt reméli, hogy a közvetlen konfrontációt mindeddig kerülő Hollande kénytelen lesz nyilvánosan is számot adni programjának legproblematikusabb pontjairól. Ezek közé tartoznak a várható adóemelések, az atomerőműpark felének a következő tíz évben tervezett bezárása, az eutanázia, illetve a homoszexuálisok házasságának a legalizálása.

Kérdés azonban, hogy a két és fél órás vita hozhat-e érzékelhető áttörést, a közvélemény-kutatók például nem igazán számítanak változásra. A leköszönő elnök helyzetét nehezíti, hogy az első fordulóban közel 19 százalékot elért szélsőjobboldali Marine Le Pen május 1-jén azt mondta, egyik jelöltet sem támogatja, híveit pedig nem szólította fel a Sarkozyre való szavazásra.

A politikusasszony néhány napja nyíltan kijelentette: arra számít, hogy Sarkozy vereségét követően a jelenlegi kormánytöbbséget adó Népi Mozgalom Uniója szétesik, és akkor az idén júniusban sorrakerülő parlamenti választásokon a Nemzeti Front jelenítheti meg az igazi jobboldalt.

Kérdés persze, hogy az első fordulóban a szélsőjobbra szavazók mennyire hallgatnak majd Le Penre. Ebben a körben ugyanis az elmúlt héthez képest érezhetően emelkedett azoknak a választóknak a száma, akik Sarkozyre készülnek voksolni, és hasonló mozgások mutatkoznak a jobbközép Francois Bayrou híveinél is.

Francois Hollande mindeközben azért aggódhat, mert a szélsőbaloldali Jean-Luc Melenchon támogatóinak immár csak 80 százaléka szavazna rá a korábbi 86 százalékos arány helyett, és ebből a körből Sarkozy további voksokat csábíthat magához a munka fontosságának a hangsúlyozásával.

A szocialista jelöltnek az is kellemetlenséget okozhat, hogy szombat óta ismét beszédtéma a szexbotrányairól elhíresült Dominique Strauss-Kahn, a Nemzetközi Valutaalap egykori vezérigazgatója. Az érintettel a brit The Guardian készített interjút, és abban a politikus ismét előállt azzal a véleményével, hogy valójában összeesküvés áldozata lett. A fentiek mellett a franciák kedden arról is tudomást szerezhettek, hogy egy New York-i bíró engedélyezte a volt IMF-vezér elleni polgári eljárást. Márpedig mindez a választókat a Szocialista Párt háza táján zajló egyéb ügyekre is emlékeztetheti, amit a szerda esti vitán Sarkozy biztosan ki is használ majd.

A baloldali média igyekszik ellensúlyozni ezt a váratlan helyzetet, és ismét azzal vádolja a leköszönő államfőt, hogy 2007-ben Moammer Kadhafi volt líbiai diktátortól kampánypénzt fogadott el. Amit Sarkozy természetesen kikér magának, az állítást közlő lapokat pedig beperelte.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.01.26. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Irán háttérbe szorulása lehet a kulcs Szíria és az EU új szövetségéhez

Irán háttérbe szorulása lehet a kulcs Szíria és az EU új szövetségéhez

Szíria 2025 szeptemberében – mintegy 14 év után először – újra megkezdte nyersolaj-szállításait, amikor 600 000 hordónyi nehéz kőolajat adott el a B Serve Energy kereskedelmi cégnek. A kitermelés a 2011-ben kirobbant polgárháború nyomán omlott össze, ám Bassár el-Aszad rendszerének 2024 decemberi bukását követően újfent lehetővé vált a külföldi cégek bevonása az olaj-, gáz- és villamosenergia-ipar helyreállításába. A szíriai olajszállítások újraindítása fontos lépés lehet az ország gazdasági talpra állásában, ám a térségre és Európára gyakorolt hatása inkább közvetett.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×