"Négy és fél évvel ezelőtt döntöttük el, hogy az első kiegészítést (a szólás szabadságát) elterjesztjük a világban. Az első hónapban, 2007-ben, betiltottak minket Kínában, az év végén pedig Iránban is" - fejtette ki Assange a Bradley Manninget, a több ezer titkos diplomáciai irat kiszivárogtatásával vádolt amerikai katonát támogató bizottság telefonos sajtótájékoztatóján.
"De rá kellett jönnünk, hogy a legnagyobb csatánkat csak 2010-ben kezdtük el megvívni, amikor megpróbáltuk az első kiegészítést elhozni az Egyesült Államokba" - fűzte hozzá. Ez a harc folytatódik a rácsok mögött is, ahol Manninget 10 hónapja tartják fogva "az ellenséggel való összejátszás miatt" - hangsúlyozta Assange.
A WikiLeaks alapítója kritizálta az amerikai hatóságokat, amiért továbbra is az 1917-ben hozott kémellenes törvényt alkalmazzák, "mintha még mindig háborúban lennénk". Assange úgy véli, a törvénnyel azokat büntetik, akik újságíróknak adnak át információkat, kriminalizálva ezzel a tényfeltáró újságírást, s hozzátette, a több ezer iraki és afganisztáni háborúval kapcsolatos titkos dokumentum, illetve a több ezer amerikai diplomáciai távirat kiszivárogtatása "újságírói csoda" volt.