Tatjana Anogyina az első vizsgálati eredményeket ismertetve elmondta: a pilótafülkében tartózkodó egyik idegent azonosították, míg a másik esetében lengyel segítséget kértek.
A pilótafülkében tartózkodók kilétét illetően az újságok az Unian ukrán internetes portálra hivatkoztak. A lengyel szakértők szerint azonban az említett személyek nem a pilótafülkében, hanem az ajtajában voltak.
Az orosz fél szerint a pilótafülkében a legtöbb országban érvényes előírások szerint nem tartózkodhat illetéktelen személy, de a lengyel szakértők erről úgy vélekedtek, hogy ez a polgári repülésre érvényes előírás, Kaczynski államfőt és kíséretét azonban katonai gép szállította.
A Komszomolszkaja Pravda című lap Alekszej Morozovot, az Államközi Repülésügyi Bizottság (MAK) műszaki bizottságának vezetőjét idézte, aki elmondta: a gép először a leszállópálya végétől 1100 méternyire egy tízméteres nyírfába ütközött, de ekkor 15 méterrel a dombon kezdődő leszállópálya szintje alatt repült.
A becsapódás előtt 18 másodperccel működésbe lépett egy biztonsági jelzőrendszer, amelynek hatására a pilótáknak azonnal emelni kellett volna a repülőgép magasságát, de ez ismertetlen okból nem történt meg.
Vélhetően az történt, hogy a pilóta a Földet kereste kétségbeesetten, és már nem hallotta a diszpécser jelzését, hogy azonnal emelkedjen magasabbra. A lengyel fél szerint viszont az utasítás már későn érkezett.
A csütörtöki lapok szerint a pilótafülke ajtaja nyitva volt, s ez felesleges zajokat okozott a fekete doboz felvételein: ezeket előbb ki kellett szűrni, és csak aztán lehetett hozzálátni a hanganyag elemzéséhez.
A Kommerszant című üzleti lap azt írta, hogy az oroszok szerint a katasztrófát elsősorban a lengyel elnöki gép pilótájának tapasztalatlansága okozta.
Illetve az, hogy igyekezvén teljesíteni a tisztségviselők kívánságát, vállalkozott az életveszélyes leszállásra, majd a figyelmeztetéseket után végzetes hibákat követett el.
A lengyel szakértők szerint viszont az orosz fél nem értékelte kellően a repülőtéri diszpécser szerepét, akinek utasításai némi késéssel érkeztek.
Azt az orosz szakértők is megerősítették, hogy a szmolenszki Szervernij repülőtéren nincsenek meg azok a leszállást segítő berendezések, amelyeket a polgári repülőtereken használnak.
A Szervernij ugyanis részben katonai repülőtér, részben a közeli repülőgépgyár kísérleti pályája, és az ott landoló pilóták soha nem automatikus üzemmódban, hanem mindig kézi vezérléssel szállnak le.
A repülőteret a lengyel elnök fogadása előtt úgy ellenőrizték, hogy ott az övéhez hasonló típusú repülőgép szállt le március 16-án. Ezután döntöttek arról, hogy a Szevernij alkalmas a Tu-154-es fogadására, de csak ha a gép tökéletes műszaki állapotban van és jó az idő.
Egy órával az érkezés tervezett időpontja előtt azonban váratlanul megváltozott az időjárás és a környéket sűrű köd lepte be. A lengyel gép személyzetét nem tájékoztatták felszállás előtt a szmolenszki helyzetről. Csak akkor értesültek a ködről, amikor az ottani légi irányítók térségébe értek. Az elnöki gép pilótáit ugyanakkor többször figyelmeztette az egy órával korábban induló, újságírókat szállító lengyel YAK-40-es személyzete is.
A Tu-154-es lengyel kormánygépen az államfő, a hadsereg teljes vezérkara, a jegybank elnöke és a lengyel társadalmi és politikai élet számos jeles képviselője utazott a katinyi emlékhelyre, leszállás közben a nyugat-oroszországi Szmolenszk katonai repülőtere mellett lezuhant. A katasztrófában a gépen utazó mind a 96 ember életét vesztette.
Az Államközi Repülésügyi Bizottság elnöke hangsúlyozta: nem volt sem terrorcselekmény, sem robbanás, sem tűz a szerencsétlenül járt gép fedélzetén.