Csak vesztesei vannak a brit választásoknak - mondta a Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa, aki szerint az a párt, amelyik kormányt tud alakítani, 30 évre elássa magát, mert a nehéz brit gazdasági helyzet miatt olyan szigorú intézkedéseket kell bevezetnie, hogy azt a választók nehezen nyelik majd le.

Gálik Zoltán szerint, bár a Konzervatív Párt megszerezte a képviselő helyek többségét, a pártvezető, David Cameron vesztesnek tekinthető, mert nem sikerült pártjának annyi mandátumot összegyűjtenie, hogy abszolút többséget szerezve egymaga stabil kormányt alakítson.

Vesztes Gordon Brown is, aki 13 év munkáspárti kormányzás után a második helyre hozta be a Labourt, de Nick Clegg, a Liberális Demokrata Párt vezetője is az, mert a tévévitáknak köszönhető nagy népszerűségét nem tudta megfelelő számú parlamenti helyre váltani, és a 2005-ös 63 helyett csak 57 képviselőt küldhet a brit alsóházba.

Mindenki középre tart

A brit történelemben ez ideáig négy alkalommal, 1910-ben, 1923-ban, 1929-ben és 1974-ben volt a jelenlegi helyzetre példa, vagyis hogy a választások után nyertes párt nem szerezte meg az abszolút többséget. A brit közbeszédben "hung parliament"-nek nevezett jelenség a szakértő szerint elsősorban azért alakulhatott ki, mert, mint fogalmazott, "túl sokan vannak középen".

Az új Munkáspárt Tony Blair vezetésével 1997-ben pozícionálta magát középre, őket követték az 1997 óta három vezetőt elfogyasztó, majd végül David Cameronnal idén győző konzervatívok, most pedig a liberális demokraták.

A középre tömörült toryk és liberálisok nem sok újat tudtak mutatni a 13 éve kormányzó Munkáspárttal szemben, ezért is alakulhatott ki Gálik Zoltán szerint a jelenlegi ingatag helyzet, amelyben most David Cameron Nick Clegg segítségével próbálja megteremteni az abszolút szavazattöbbséget.

Rémálomszerű koalíció

Nem egyértelmű a konzervatívok és a liberálisok együttműködése, amelyet sokan a két pártból és azok szavazói közül is rémálomnak tartanának. Gálik Zoltán úgy véli, hogy a két politikai erő között a legnagyobb ellentét az Európa-politikában érhető tetten: Cameron a kampányban többször hangoztatta, hogy minden nagyobb uniós szerződést a ratifikálás előtt népszavazáson mérettetne meg, az eurózónához való csatlakozást pedig kizárta - ezekkel a nézetekkel azonban a liberális demokraták élesen szemben állnak.

A bevándorlás és a védelmi politika kérdésében sem lesz könnyű megtalálni a közös nevezőt, a liberálisok által szorgalmazott választási reformot pedig előzetesen nem ígérték meg a konzervatívok.

A Külügyi Intézet munkatársa szerint a csütörtöki választás után kialakult patthelyzet feloldása az lesz, hogy a Konzervatív Párt koalíciószerű megállapodást köt a Nick Clegg vezette Liberális Demokrata Párttal, de rövid időn belül új választásokat írnak majd ki, mert "az eddigi koalíciós kormányok Nagy-Britanniában nem húzták sokáig".