Jövő héten tartják Pittsburghben a fejlett és feltörekvő államokat tömörítő, G20-as csoport soros csúcstalálkozóját, ahol az egyik fontos téma a globális hitel- és gazdasági visszaesés, illetve annak kezelése lesz.

A legutóbbi, londoni csúcs előtt egymást érték az ötletek és felhívások a nemzetközi pénzrendszer szabályozásáról és a legtöbb európai kormány továbbra is keményen kordában kívánja tartani, az általuk túlzottan kockáztatónak tartott bankokat. A 27 tagállam vezetői csütörtök este adtak ki nyilatkozatot arról, hogy kötelező szabályokat akarnak látni a bankári fizetésekről és még büntetőintézkedésektől sem riadnának vissza.

Azt, hogy a bankároknak limitálják a maximálisan megadható bónuszt leghangosabban Franciaország követeli. A kérdésben ismét megfigyelhető a klasszikus felállás: Párizs szembekerült Washingtonnal, London pedig valahol a kettejük között keresi a helyét.

A fejlett és fejlődő világ között jelentek meg törésvonalak viszont abban a kérdésben, hogy ki pénzelje az éghajlatváltozás elleni harcot. Ez különösen sürgős kérdés mindössze hét héttel az ENSZ koppenhágai klímakonferenciája előtt. Szakértők szerint néhány évtizeden belül több száz milliárd dolláros lesz a költség. Az Európai Bizottság ehhez képest évi 15 milliárd euró segélyt ajánlott fel a szegény államoknak, de azért is, mert szeretné, ha feltörekvő Kína és India is hozzájárulna a fellépéshez.

Európában közben attól tartanak: Barack Obama annyira az egészségügyi reformra tette fel az összes lapját, hogy nem lesz meg a politikai ereje ahhoz, hogy Koppenhága előtt az amerikai Kongresszusban és Szenátusban elfogadtassa a klímaváltozásról szóló törvényeket.
Az uniós vezetők megjegyezték azt is: Európa még nem állt bizonyosan talpra a gazdasági válság után és ezért túl korai lenne a rendkívüli gazdasági mentőcsomagok visszavonása.