A helyi, hüllővérrel táplálkozó szúnyogok megfertőződhetnek, majd továbbadhatják a kórt: Galápagos élővilágának elszigeteltsége miatt azonban csekély az ott élő állatok védekezőképessége a betegségekkel szemben. A kutatás az amerikai PNAS című szaklapban jelent meg.

A világ legnagyobb élő teknősei az evolúció egyik ikonjának számítanak, mivel ragadozó híján tudtak csak ekkorára megnőni a szigeten. A legújabb megfigyelések azonban azt támasztják alá, hogy most a szúnyogok evolúciója lehet az, amely komoly veszélybe sodorhatja a sziget élővilágát.

A dél-amerikai kontinensen a szúnyogok az emlősök vérét részesítik előnyben, a Galápagoson azonban alkalmazkodtak a körülményekhez, és inkább a hüllőkből táplálkoznak. A turizmus fellendülésével megnő annak a veszélye, hogy különböző betegségeket, például madármaláriát és nyugat-nílusi lázat hordozó szúnyogok bukkannak fel, amelyekkel szemben az óriásteknősök és a tengeri leguánok védtelenek.

A kutatást vezető Arnaud Bataille, a brit leedsi egyetem munkatársa elmondása szerint a szúnyogok mintegy kétszázezer évvel ezelőtt "maguktól" települtek be a Galápagosra - nem az ember hurcolta be őket, mint ahogyan előzőleg gondolták. Akkoriban azonban a sziget egyedüli emlősei az oroszlánfókák voltak. Később kézenfekvő volt "rászokni" a hatalmas hüllőkre és a tengeri leguánokra.

Hogy csökkentse a fertőzött szúnyogok és más rovarok behurcolásának esélyét, az ecuadori kormány előírja, hogy a Galápagosra tartó repülőgépeket be kell fújni rovarirtószerrel. Hasonló intézkedéseket kell majd foganatosítani a hajókon is - adta hírül a BBC hírportál (www.bbc.co.uk).