Markó Béla RMDSZ-elnök a napokban úgy fogalmazott: ezúttal nem a magyar-magyar versengés jegyében zajlik a kampány. Az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ugyanis közösen indította jelöltjeit az RMDSZ nevére bejegyzett, de az összefogás jegyében összeállított választási listán. A listát Tőkés László, az EMNT elnöke vezeti, második és harmadik helyen az RMDSZ-es Winkler Gyula és Sógor Csaba áll. A negyedik helyet az EMNT színeit képviselő Szilágyi Zsolt foglalja el, ötödik helyen az RMDSZ-es Kovács Péter indul.

A romániai magyarság érdekképviseleti szervezetei reménykednek abban, hogy három-négy képviselőt is képesek lesznek bejuttatni az európai törvényhozó testületbe a 33 fős romániai képviselői csoporton belül. A magyarságnak az az érdeke, hogy a román szavazók ne túlságosan nagy, a magyarok viszont a lehető legnagyobb arányban járuljanak az urnákhoz.
A kampányban a jelöltek egyszerre hangsúlyozzák a nemzeti érdek és az európai fórumok által nyújtott lehetőségek közötti összefüggést. Tőkés László úgy vélte: "végre elérkezett az ideje annak, hogy +rólunk ne nélkülünk+ döntsenek".

Ezért tartja fontosnak, hogy a magyarság képviselői ott legyenek az "önként szövetségre lépett, szabad európai nemzetek közösségének demokratikus közképviseletében". A régiók Európájában végre megnyílt a lehetőség arra, hogy a többségi nacionalizmusok kizárólagosságát és a nemzetállamiság primátusát megtörve, a kontinens lakosságának jelentős részét kitevő kisebbségek számára esélyt teremtsenek a jövőre és az ehhez szükséges politikai, jogi és intézményrendszert is létrehozzák - vallja Tőkés László, aki szerint a magyar ügy - az erdélyi magyarok ügye - így válhat egyetemes európai üggyé.

Az EMNT-s Szilágyi Zsolt maga is úgy véli: a szavazás esélyt ad arra, hogy a magyarság Brüsszelben is felemelje szavát nemzeti érdekeiért. Példaként említette, hogy a szigorú uniós szabályozások sokszor gondot okoznak a székely gazdáknak, ezek megalkotásakor ugyanis nem ismerték az ottani helyzetet.

Winkler Gyula szerint olyan időszak következik az Európai Unióban - mondta-, amely jelentősen átalakítja a támogatási rendszereket, az unió felépítését, újragondolják a hangsúlyokat, az ott megszülető döntések a következő évtizedekben meghatározzák Erdély sorsát is. Az erdélyi magyarok azt szeretnék, ha ez a földrész a közösségek, a régiók Európájává válna, ahol az erdélyi magyar, legyen az vállalkozó, gazda, pedagógus, diák otthon érzi magát - fejtette ki a lista második helyezettje.

Az autonómia különböző formáinak a megteremtéséhez is Európán keresztül vezet az út - adják értésre a jelöltek. Szilágyi Zsolt így fogalmazott: székelyföldi autonómia nélkül kérdéses a magyar megmaradás, ezt az ügyet kell minél erősebben képviselni Brüsszelben. Sógor Csaba kifejtette: az erdélyi magyarságnak egyfajta belső anyaországra, a Székelyföld autonómiájára van szüksége ahhoz, hogy Európában a politikai stabilitás mércéjeként tekintsenek rá.

Kovács Péter a jövő nemzedékét, az erdélyi fiatalokat akarja képviselni Brüsszelben. "Azért fogok dolgozni, hogy Európa az erdélyi magyar fiatalok számára is a szabadságot és az esélyt jelentse. Azt szeretném, hogy ne legyen hátrány magyar fiatalként élni sem Romániában, sem Európában" - vallja az RMDSZ-es politikus.