A megállapodás miatt az ülést lezáró sajtótájékoztatón Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök történelminek nevezte az elért egyezséget. Felszólította egyúttal az EU nemzetközi partnereit, hogy kövessék az európai példát, és az ENSZ keretében zajló tárgyalásokon vállaljanak ők is kibocsátáscsökkentést.

Európa az "egyetlen kontinens, amely kötelező szabályozást fogadott el, konszenzussal", emelte ki a francia elnök.

José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke arra mutatott rá, hogy a csúcstalálkozón az EU szavahihetősége forgott kockán. Ha nem sikerült volna megegyezni, veszélybe kerülhetett volna a célok teljesíthetősége.

Az EU még ambiciózusabb teljesítményt, nagyobb mértékű kibocsátáscsökkentést is kilátásba helyezett arra az esetre, ha nemzetközi partnerei is kötelező vállalásokat tesznek.

A kompromisszumos megállapodás az eredeti javaslatokhoz képest kedvezőbb részleteket tartalmaz a közép-és kelet-európai új tagállamoknak. Így például létrehoz egy szolidaritási mechanizmust, amely - tekintettel a rendszerváltás utáni erőfeszítéseikre - a többi országhoz viszonyítva többlet kibocsátási lehetőséget teremt ezekben az államokban.

A csomag értelmében az EU-tagállamok szintén 2020-ig összuniós szinten 20 százalékra emelik a megújuló energiaféleségek részarányát energiafelhasználásukban. Ennek elosztását azonban szintén az egyes államok adottságaihoz méretezték. Az ilyen forrásokban némileg szűkölködő Magyarország például az átlag alatt maradhat.