A romániai választások előtt fej-fej melletti küzdelmet vív a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Demokrata-Liberális Párt (PD-L), kutatásonként változó, hogy melyiket hozzák ki elsőnek, és mögöttük harmadik erő, a miniszterelnök pártja, a Nemzeti Liberális Párt (PNL).

Az RMDSZ bekerülhet a törvényhozásba?

Azok a kutatások, amelyeket én láttam azt mutatták, hogy nincs veszélyben az RMDSZ parlamentbe kerülése, ráadásul vannak olyan részletszabályok, amelyek azt is biztosítják, hogy az RMDSZ frakciót tudjon alakítani a törvényhozásban, ezek tulajdonképpen lex RMDSZ-ként is értelmezhetők.

Romániában hasonló helyzet alakult ki, mint Magyarországon, hosszú időn át kisebbségi kormányzás volt, így került sor a választásokra. Mennyire befolyásolja ez a választást?

Önmagában az, hogy kisebbségi kormányzás volt, nem nagyon nyomja rá a bélyegét a választási kampányra. Ami leginkább meghatározza a kampányt, az a világgazdasági válság, amely Romániára is hatással van, továbbá az a helyzet, hogy három miniszterelnök-jelölt küzd egymással.

Persze igaz, az elmúlt években az ellenzék többször kompromisszumot kötött a mostani kormánypárttal, amit nyilvánvalóan a pártok a politikai érdekeiknek megfelelően artikulálnak. A Szociáldemokrata Párt számos esetben támogatott kormányzati intézkedéseket kívülről, de volt olyan kérdés is, amiben a kormányzó párttal szemben fogott össze az összes többi parlamenti erő.

Például a választási kampány első szakaszának egyik meghatározó ügye volt, hogy a miniszterelnök és a kormányzó kisebbségi frakció jelentős részének akaratával szemben, azonnali hatállyal, 50 százalékkal megemelték volna az állami foglalkoztatott pedagógusok bérét. A miniszterelnök nem támogatta a javaslatot, mert finanszírozhatatlannak tartotta azt.Az elmúlt évek Romániában sokféle alkalmi koalíciót sokféle döntést jelentettek. Ennek következménye, hogy a kompromisszumoknak köszönhetően stabil a gazdasági helyzet, ezt nyilván betudják a kormány teljesítményének is a választók. Számos részletprobléma azonban nehezítheti a miniszterelnök helyzetét.

Ön korábban az MSZP-nek dolgozott, most pedig Romániában kampánytanácsadó, mennyire alkalmazhatóak a Magyarországon bevált technikák Bukarestben?

A román politikai marketing, ami a kreatív részét illeti, sok szempontból még fejlettebb is, mint a magyarországi. A politikai tanácsadói világ most indult fejlődésnek, és elkezdi alkalmazni azt a fajta kampánytechnológiát, amit itthon a két nagy párt és az SZDSZ, illetve szerte a világon a nagy tömegpártok használnak. Ebben nincs különbség. Ugyanakkor teljesen más a jogi helyzet, teljesen más a kampányfinanszírozási rendszer és teljesen más az a nyilvánosság, amelyben a kampány zajlik. Az állampolgár sokkal alacsonyabb intenzitásúnak, sokkal kevesebb benyomást keltőnek látja a kampányt, mint amivel a magyarok találkoztak.

Kevésbé dominálnak az érzelmek, mint például Magyarországon?

Nem, nem az érzelmekről beszéltem, hanem arról, hogy a román állampolgároknak, választóknak kevésbé "mászik az arcába" a kampány. Kevésbé érzékeli, kevesebb szórólapot kap, kevesebb tévéreklámot lát, kevesebb óriásplakáttal találkozik, kevesebbszer állítják meg utcán aktivisták.

Ez azt is jelenti, hogy olcsóbb a kampány?

Ezt nem tudom, mert nem foglalkozom kampányfinanszírozási kérdésekkel. De a kampány rövidebb, azt egy hónapban határozza meg a választási törvény. Persze ez nem jelenti azt, hogy a pártok ne hirdetnék magukat korábban is, de szavazásra buzdítani nem lehet. Az igazi választási, mobilizáló hirdetések csak az utolsó egy hónapban jelenhetnek meg. Ezzel szemben Magyarországon egy áprilisi választásra készülve januárban ellepik a köztereket az óriásplakátok.

Ettől függetlenül az ön munkájában idézőjelben "tetten érhető" az MSZP stratégiája?

Egyáltalán nem, ez egy teljesen más helyzet, nem én vagyok az egyetlen tanácsadója a Nemzeti Liberális Pártnak, hanem egy szélesebb tanácsadói csapatban dolgozom. Az én feladatom a párt bukaresti kampányának koordinálása, segítése, támogatása az itteni kollégákkal.

Más a helyzet azért is, mert ez egy relatíve kis párt Bukarestben, átlagosan 10-15 százalék körüli támogatottsággal. Ezért nem ugyanazon minták szerint kell kampányt szervezni, mint egy nagy párt esetében. Kampánytanácsadói szempontból az egyik legnagyobb kihívás, hogy hogyan lehet megbirkózni az új választási rendszer teremtette helyzettel.

Az új egyéni kerületi voksoláson alapuló választást senki sem próbálta még, ezért is kérdéses az eredmény. Egy jellemző példa, a szórvány területeken mindenki tudja, így a választók is, hogy a kisebbséget képviselő RMDSZ-es politikusnak nincs esélye egyéni mandátumot, vagyis több, mint 50 százalékot szerezni, még csak első sem tud lenni a versenyben, arról kell tehát meggyőzni a szavazókat, hogy mégis szavazzanak arra, aki biztosan veszíteni fog, mert a végső szavazatszámlálásnál így segítheti az RMDSZ-t vagy éppen a Bukarestben szintén a "kis pártisággal" küzdő PNL-t.