Minden nyári este rágyújt egy cigarettára a futárként dolgozó Nyikolaj Jaskin, miután lejárt a munkaideje. Az 58 éves férfi tizenéves kora óta dohányzik, akárcsak az orosz férfiak 60 százaléka. Ha hihetünk a statisztikáknak, nemsokára meghal, ugyanis a férfiak átlagéletkora 60 év.

A probléma ugyanakkor nem csak a férfiakat sújtja. A szovjet idők elmúlta óta a dohányzó nők száma is a duplájára nőt.

Az egy főre jutó cigarettafogyasztásban az oroszok a világon a negyedik helyen állnak. A dohányzás a 35-59 éves férfiak közt előforduló halálesetek 42 százalékáért felelős.

Belegondolni is szörnyű, mi történik az orosz gazdasággal, ha 2025-re 21 millióval, 120 millió emberre csökken a lakosság lélekszáma. A cigaretta jelentős szerepet játszik az orosz lakosság létszámának gyors esésében, amitől igencsak tartanak a közgazdászok.

A kormány ennek ellenére vonakodik a dohányzás visszaszorítására tett intézkedésektől. Ugyan próbál felvilágosító kampányokat szervezni és az egészséges családi életet hirdeti, de nem fektet energiát dohányzásellenes hirdetésekbe és oktatásba.

Eközben egyre több európai országban szigorúan korlátozzák a dohányzást a nyilvános helyeken. Nagy-Britanniában és Franciaországban várakozáson felül jók a tapasztalatok: a sikeresen leszokók száma drasztikusan nő, míg az aktív és passzív cigarettázással kapcsolatba hozható halálesetek aránya jelentősen csökken.

Oroszországban egy doboz cigaretta hét rubelbe kerül, azaz kevesebb, mint ötven forint, mivel - ellentétben az Egyesült Államokkal vagy Európa országaival - az oroszok nem terhelik agyon adókkal a dohánytermékeket. Számos adat viszont azt mutatja, a legjobban az árak emelésével lehet harcolni a cigizés ellen.

Dmitrij Janin, egy moszkvai nonprofit fogyasztói szervezet igazgatója, Oroszország egyik elsőszámú dohányszakértője azt mondja: a kormány azért nem avatkozik be komolyabban, mert még tagjainak emlékezetében is él, mi történt, amikor a nyolcvanas évek végén cigarettahiány lépett fel az országban.

Akkor Moszkvában, Szentpéterváron (azaz akkor Leningrádon) és Kijevben utcára vonultak a dohányosok, hogy kiköveteljék maguknak "jussukat". Mihail Gorbacsovnak végül 34 milliárd szál cigarettát kellett rendelnie külföldi gyáraktól.

Janin rámutat, a kormány nem akarja provokálni a minden társadalmi csoportban megtalálható dohányosokat. Az eset óta egyébként az akkor arrafelé a lábukat megvető dohánycégek Oroszország legnagyobb befektetői.

"Népirtás"

Dmitrij Medvegyev orosz elnök és Gennagyij Oniscsenko egészségügyi felügyelő elismeri, hogy többet kellene küzdeni a dohányzás ellen. Oniscsenko szerint a külföldi dohány a felelős a "nikotingenocídiumért", Medvegyev pedig júniusban megjegyezte, hogy a dohányosoknak magasabb biztosítást kellene fizetniük. Az elnök hozzátette: "a lakosok 50 százaléka dohányzik Oroszországban. Ez a legmagasabb mutató a világon. És akkor még nem említettem az alkoholt."

Moszkva júniusban aláírta az Egészségügyi Világszervezet dohányzásellenes keretegyezményét, ami számos intézkedés meghozatalára kötelezi az orosz vezetőket. Sok szakértő viszont nem hiszi, hogy a kormánynak tényleg szándékában áll kivitelezni ezirányú terveit.

Eközben egy moszkvai parkban épp titokban füstölgő három 16 éves lány úgy véli, nem segítenek a dohányzásellenes kampányok. Mint mondják, minden doboz cigin van figyelmeztető felirat, mégis szívják. "Többé-kevésbé mindenki iszik és dohányzik, ezen semmi nem fog változtatni" - vélekednek.