eur:
394.79
usd:
371.8
bux:
66237.58
2024. április 16. kedd Csongor

A nyugat és az oroszok: "Ezt nektek!"

Oroszország arra figyelmeztette a NATO-t: óvakodjon a Fekete-tengeren állomásozó hajók számának növelésétől. Az atlanti szövetség viszont Abházia és Dél-Oszétia függetlensége elismerésének visszavonására szólította fel Moszkvát. De vajon mit mond minderről a nemzetközi jog? Mi az ENSZ Biztonsági Tanácsának szerepe, és mitől lesz életképes egy új állam?

Felszólították a NATO-tagországok szerdán Oroszországot, hogy vonja vissza döntését, amelyben elismerte a Grúziához tartozó Dél-Oszétia és Abházia függetlenségét. A 26 tagország arra figyelmeztetett, hogy az elismerés nemzetközi határozatokat sért, és megkérdőjelezi Oroszország elkötelezettségét a kaukázusi béke és biztonság megőrzése iránt. A NATO már a múlt héten döntött arról, hogy felfüggeszti együttműködését Oroszországgal, amíg az vissza nem vonja csapatait a három hete kezdődött összecsapások előtti pozíciókba.

Az Európai Parlament elnöke, Hans-Gert Pöttering szerint a szakadár tartományok orosz elismerése a nemzetközi jog megsértését jelenti, de a tervezett EU-orosz partnerségi és együttműködési megállapodásra vonatkozó kilátásokat így is meg kell őrizni, "annak ellenére, hogy ezt most nem övezi lelkesedés". A megállapodásnak az energiára vonatkozó része nagyon fontos az unió számára - derült ki Pöttering szavaiból.

Bemutatnak

Egy nappal azután, hogy Medvegyev orosz elnök elismerte Dél-Osszétia és Abházia függetlenségét, az orosz hadsereg élesen bírálta a NATO-hajók jelenlétét a Fekete-tengeren. Bár az Egyesült Államok katonákkal nem támogatta Grúziát Oroszországgal szemben, újabb segélyt szállító amerikai hadihajó érkezett egy grúz kikötőbe.

Az orosz vezérkari főnök helyettese, Anatolij Nogovicin tábornok szerint a NATO flottaerősítéseket küld a Fekete-tengerre, ezzel pedig megszeg egy 1936-os egyezményt, amely a régióban található hajók számát korlátozza. Oroszország is hadihajókat küldött az abház partokhoz, amit a helyiek kitörő örömmel üdvözöltek.

A még a brüsszeli orosz NATO-képviseleten is keményvonalasnak tartott nagykövet, Dmitrij Rogozin egyenesen arról beszélt, hogy "ha a NATO megtámadja a Moszkva által támogatott szakadár államokat, akkor az háborús üzenet lesz."

Az atlanti szövetség hasonlóan keményhangú üzenetben ítélte el a két terület moszkvai elismerését. Az oroszokkal másokhoz képest jobb viszonyt ápoló Franciaország szerint Oroszország megsértette a nemzetközi jogot. David Miliband, brit külügyminiszter pedig azt mondta: "a lehető legszélesebb koalíciót akarja létrehozni az orosz aggresszió ellen".

Hogy azonban mennyire korlátozottak a nyugat eszközei, jól érzékelteti, hogy Medvegyev szerdán Hu kínai elnökkel való találkozóra készült. Kína - az ENSZ Biztonsági Tanácsának vétójoggal rendelkező tagja - nem állt a nyugat oldalára Oroszországgal szemben. Közben az orosz média világossá tette, mit gondol a Grúziával kapcsolatos nyugati reakciókról.

Az egyik lap például egy durva angol kifejezésre épülő szójátékkal jelent meg a címlapján: "Tak you" - olvasható a Tvoj Gyeny című - amúgy a nem túlzottan intellektuális, a brit bulvárlapokat idézően tördelt - újság címoldalán, ami körülbelül annyit tesz: "Ezt nektek". Hogy a dolog ne legyen félreérthető, az egész oldalas fotón egy ökölbe szorított kézből felfelé meredő középső ujj üdvözli a nyugati olvasókat.De mit mond a nemzetközi jog?

Az MTI-nek nyilatkozó szakértők szerint nehéz nemzetközi jogi alapot találni Dél-Oszétia és Abházia függetlenedésére. Kende Tamás és Lattmann Tamás egyetértett abban, hogy nehéz nemzetközi jogi szempontból értékelni a két terület függetlenedését, hiszen a jog jelenleg alapvetően a fennálló határokat védi, nem támogatja a népek önrendelkezését - ettől csak kivételesen tér el.

Kende Tamás, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának adjunktusa kiemelte: a nemzetközi jog csak kivételes esetekben teszi lehetővé a határok megváltoztatását: erre akkor van mód, ha egy nép elnyomó uralom alatt él, és ettől az uralomtól szabadul meg, hozza létre önálló államát. A függetlenségi törekvéseknél ugyanakkor figyelembe kell venni az etnikai arányokat is - tette hozzá. Szerinte a nemzetközi jog szempontjából nehezen értelmezhető Dél-Oszétia és Abházia függetlenedése, ugyanakkor nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy az jogellenes - mutatott rá.

Lattmann Tamás, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem oktatója is úgy vélte: ahogy nehezen találni nemzetközi jogi alapot Koszovó függetlenné válására, ugyanúgy nehéz ez Abházia és Dél-Oszétia esetében. A nemzetközi jog egyértelműen kimondja, hogy nem sérthető meg egy ország szuverenitása sem. Így nem jogszerű sem Koszovó önállósága, sem Abházia és Dél-Oszétia függetlenedése - hangsúlyozta a szakértő.

Koszovó és a grúziai válság

A nemzetközi jogász szerint hasonlóak a történések Abháziában és Dél-Oszétiában, mint korábban Koszovóban. Grúzia az 1990-es évek eleje óta nem tudja gyakorolni fennhatóságát Abháziában és Dél-Oszétiában. Nemzetközi jogilag is teljesen hasonló a helyzet: van egy állam, amelynek etnikai szempontból homogénnek tűnő része eldöntötte, hogy elszakad az adott országtól - fűzte hozzá.

Erőteljes "adok-kapok" játszma tanúi vagyunk, ami főként politikai, és nem jogi kérdés - mondta Lattmann Tamás.

Kende Tamás ugyanakkor kiemelte: nem lehet a függetlenedést jogellenesnek minősíteni. Az azonban nyilvánvaló, hogy jogszerűnek egyértelműen a grúz szuverenitást minősíti a nemzetközi jog. Szerinte nem lehet párhuzamba állítani a Koszovóban történteket Dél-Oszétia és Abházia függetlenedésével, bár Oroszország hangsúlyosan erre törekszik.A fő kérdés az életképesség?

A jogász arról is beszélt: jogilag már csak azért sem releváns, hogy Oroszország elismerte Abháziát és Dél-Oszétiát, mert a mindennapokban derül ki, hogy a két alakulat életképes-e.

Például a ciprusi török köztársaságot hiába ismerte el Törökország és később Pakisztán, államként nem tud hatékonyan működni, hiszen többi között nincs telefonos és postai összeköttetése, nemzetközi járatokat nem indíthat és fogadhat. Abházia és Dél-Oszétia esetében is elképzelhető ilyen helyzet - tette hozzá Kende Tamás.

Lattmann Tamás szerint a függetlenedést úgy lehetett volna legitimálni, ha az ENSZ Biztonsági Tanácsa jóváhagyta volna. Ez azonban nem történt meg Koszovó esetében, és nem fog megtörténni Abházia és Dél-Oszétia esetében sem - mondta. Nagyon kevés állam ismeri majd el a két terület függetlenségét, így arra is rendkívül kicsi az esély, hogy ENSZ-tagállamok legyenek. Kevés az esély arra is, hogy a két terület Oroszországhoz csatlakozzon - vélte a szakember.

Hanganyag: Szvetnik Endre

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.16. kedd, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×