A munkaügyi miniszter felmérése szerint Németországban azt tekintik szegénynek, akinek havi jövedelme nem haladja meg a 710 eurót.

Mint Olaf Scholz parlamenti beszédében kifejtette, jelenleg a lakosság 13 százaléka él a létmininumból és további 13 százalékát fenyegeti az elszegényedés veszélye, ha megvonják tőle a még éppen folyósított gyermeknevelési segélyt.

A miniszter elmondta azt is, hogy tovább erősödött a gazdagok rétege, aminek következtében tovább tágult a társadalmi osztályok közötti szakadék.

Míg az ellenzéki pártok a miniszter jelentését a koalició sikertelenségének minősítették, a kormányban résztvevő szociáldemokraták több vezetője, az ellenzéki Baloldali Párthoz hasonlóan, az ezredforduló előtt megszűntetett vagyonadó újbóli bevezetését sürgette.

Az ugyancsak ellenzéki Zöldpárt szóvivője a munkanélküli segély felemelését szorgalmazta, mert úgy vélte, hogy a szegénységben élők oroszlánrészét azok alkotják, akik már évek óta nem tudnak elhelyezkedni.

De a konzervatív táboron belül egyre erősödik az adócsökkentést szorgalmazó követelés arra hivatkozva, hogy a kiegyensúlyozott költségvetésnél fontosabb a szegénység felszámolása.

A kancellár nemrég tett nyilatkozatában elzárkózott az elől, hogy a jelenlegi adókulcsot már jövőre megváltoztassák.