A hosszú ideje betegeskedő politikus 2006 júliusában ideiglenesen testvérének, Raul Catrónak adta át a hatalmat.

"Nem fogom megpályázni és nem fogadom el, ismétlem, nem törekszem rá és nem fogadom el az államtanács elnöki tisztségét és a főparancsnoki posztot" - írta üzenetében a kubai elnök.

A 81 éves Fidel Castro 1959 óta a szigetország elsőszámú vezetője.

Bush reménykedik

Fidel Castro lemondásának "demokratikus átmenetet" kell hoznia Kubában - jelentette ki George Bush amerikai elnök.

"Remélem, hogy elkezdődik egy átmeneti időszak", amely végül elvezet a szabad és igazságos választásokhoz - tette hozzá.

Az elnök felszólította a világot, hogy ne részesítse előnyben a kubai "stabilitást" a demokrácia rovására.

George Bush felajánlotta: az Egyesült Államok segít a kubaiaknak abban, hogy megismerjék "a szabadság áldásait".

Az eszme szolgálatában

Fidel Castro 1927. augusztus 13-án Kuba keleti részében, Oriente tartományban, Biranban született. Középiskoláit a jezsuitáknál végezte, majd a havannai egyetem jogi fakultásának hallgatója lett. Aktív résztvevője volt a diákok politikai harcainak. 1950-ben szerzett jogi diplomát és három éven át joggyakorlatot folytatott.

Kora ifjúságától érdeklődött a politika iránt és a forradalmi eszmék elkötelezett híve lett. Fulgencio Batista 1952. december 10-i katonai puccsa diktatórikus uralmat valósított meg és kiszolgáltatta az országot az Egyesült Államoknak. Fidel Castro ekkor társaival beadványt terjesztett a legfelsőbb bíróság elé, melyben megbélyegezték az államcsínyt és szankciókat követeltek.

1953. július 26-án mintegy 100 társával megostromolta a Moncada-laktanyát. A kudarcba fulladt vállalkozást követően 15 év börtönre ítélték, és Pinos szigetére száműzték. Két év múlva hatalmas tiltakozó megmozdulások eredményeként kegyelemben részesült és Mexikóba emigrált.

1956. december 2-án a Granma nevű hajón 82 társával parta szállt Oriente tartományban, Los Coloradasnál, Batista csapatai azonban szétszórták őket. Castro 12 emberével a Sierra Maestra hegységbe húzódott, és partizánháborút kezdett a diktatúra ellen. 1957. január 17-én megtámadták a La Plata kaszárnyát, itt aratták első győzelmüket.

Testvére, Raul Castro 1958 februárban megnyitotta a második frontot, majd a Camillo Sienfuegos és az Ernesto Che Guevara vezette egységek is támadásba lendültek az ország nyugati részén. 1959. január 1-én Batista diktatúrája megbukott.

Fidel Castro a forradalmi fegyverese erők főparancsnoka, majd miniszterelnök lett, és meghirdette marxista-leninista programját. 1961-ben a Kubai Szocialista Forradalom Egységpártjának főtitkárává választották, amely 1965-ben felvette a Kubai Kommunista Párt nevet.

1960-ban az Egyesült Államok felmondta a cukorkontingenst, erre válaszul Kuba államosította az amerikai tulajdonokat és a cukorgyárakat. 1961. január 3-án az USA megszakította a diplomáciai kapcsolatokat, április 15-én bombázta Havannát. 1961. április 17-én a Disznó-öbölnél amerikai támogatással mintegy 1.300 kubai emigráns partraszállást kísérelt meg. A támadást 72 óra alatt visszaverték.

1962. február 3-án Kennedy elnök aláírta a Kuba elleni kereskedelmi embargót elrendelő törvényt. Az állandó amerikai fenyegetés miatt Kuba a Szovjetunió támogatását kérte. A Kubába telepített szovjet rakéták a hidegháború legveszélyesebb válságát eredményezték 1962 őszén.

A hetvenes évektől Castro egyre aktívabb volt az el nem kötelezett országok mozgalmában. 1975-ben Kuba fegyveres segítséget nyújtott az angolai felszabadító mozgalomnak, 1977-ben az etiópiai forradalomnak. Castro 1976-ban az Államtanács elnöke, azaz államfő lett.

1980. áprilisban a rossz gazdasági helyzet miatt, a kormányzat jóváhagyásával százezernél több kubai menekült a tengeren át Floridába. Valóságos vagy vélt ellenfeleivel szemben azonban Castro könyörtelenül járt el: 1989-ben agyonlövette az angolai háború hősét, Arnaldo Ochoa tábornokot.

Amikor 1989-ben leomlott a berlini fal és sorra vesztették el hatalmukat a kelet-európai kommunista vezetők, sokan arra számítottak, hogy rövid időn belül követi őket Fidel Castro is. A Szovjetunió felbomlása és a kommunizmus világméretű összeomlása miatt 1990-91-ben az ország elszigetelődött, ám a belső ellenzék nem tudott felülkerekedni.

A forradalmi Kuba súlyos válságon ment keresztül, miután 1990-től megszűnt a szovjet gazdasági segítség. Kisebbek lettek az élelmiszeradagok, benzinkorlátozást vezettek be, hiány mutatkozott tankönyvekben és gyógyszerekben.

Castro korlátozott gazdasági reformokat vezetett be. Engedélyezte magánszemélyeknek, hogy dollárt birtokoljanak, nem gátolta a magánvállalkozást és eltűrte, hogy a szigetország megnyissa kapuit a külföldi tőke előtt. Mindennek eredményeként megindult a gazdasági növekedés.

Fidel Castro az utóbbi időben sokat betegeskedett, lemondása többször is felmerült.

Aligha lesz hirtelen változás

Fidel Castro lemondása nem okozhat hirtelen változást Kubában - mondta az InfoRádiónak a Pécsi Tudományegyetem emeritus professzora. Harsányi Iván hozzátette, a hatalmat 2006 júliusa óta gyakorló Raul Castro szintén idős, de egészséges.