A határozatterv szövegében nem szerepel olyan keretszám, amely meghatározná, hogy mennyivel kell csökkenteni az üvegház-hatású gázok kibocsátását, ezt ugyanis az Egyesült Államok, valamint Kanada és Japán is ellenzi.

Az amerikai álláspont sokáig az volt, hogy a klímavédelmi egyezmény életbe léptetése rossz hatással lenne a gazdaságra, és ugyanezzel érveltek más államok, köztük a nagy kibocsátóvá fejlődő Kína és India is.

Washington a keretszámokat nem tartja megalapozottnak, és attól is tart, hogy a konkrét számok korlátoznák a jövőbeni tárgyalások mozgásterét. Az Európai Unió államai ugyanakkor ragaszkodtak egy keretszám meghatározásához, mert szerintük sürgősen lépni kell.

Patthelyzet Balin

Az eltérő álláspontok miatti patthelyzetet az utolsó napig nem sikerült feloldani Balin, végül olyan dokumentum született, amely csak a várható káros-anyag kibocsátás szintjét állapítja meg, és megfogalmazza azt, hogy az emissziónak 2050-ig a 2000-es szint felére kell csökkennie.

Hazája merevségét élesen bírálta Al Gore Nobel-békedíjjal kitüntetett volt amerikai elnökjelölt, bár Kristen Hellmer, az amerikai delegáció tagja azt állította, hogy nyitottak és konstruktívak voltak.

Az Európai Unió képviselői Balin azzal igyekeztek nyomást gyakorolni az Egyesült Államokra, hogy közölték: nem vesznek részt az amerikaiak saját szervezésű klímakonferenciáján, amelyre Kínát és Indiát is meghívták.

A kibocsátási keretszámok meghatározását sok ország azért tartja sürgetőnek, mert a tíz évvel ezelőtt született kiotói egyezmény - amely még csak öt százalékos emisszió-csökkentést irányzott elő -, szintén az amerikai és orosz ellenállás miatt jókora késéssel, csak két éve, a moszkvai ratifikálás után léphetett életbe, amikorra már látszott, hogy az egyezményben meghatározott kibocsátás-csökkentési ütem kevés.

A vártnál rosszabb a helyzet

A legújabb klímajelentések arra mutatnak rá, hogy az éghajlatváltozás hatásai mindenütt érzékelhetővé váltak, ráadásul a várt forgatókönyvnél gyorsabb és erőteljesebb folyamatokra kell számítani.

Mindeközben a legnagyobb káros-anyagkibocsátó Egyesült Államokban az autók üzemanyag-fogyasztásának szigorítására törekszenek, 2020 és 2030 között évi négy százalékkal tervezik csökkenteni a fogyasztási normát.

A Kellemetlen igazság című, az éghajlatváltozás veszélyeire figyelmeztető dokumentumfilmet jegyző Al Gore szerint George Bush elnök utódja rugalmasabb lesz környezetvédelmi ügyekben. A várakozások szerint a 2008-as amerikai elnökválasztási kampány egyik fő kampánytémája a környezetvédelem lesz.Egyértelműen még nem lehet értékelni az ENSZ klímavédelmi keretegyezményének részét képező kiotói jegyzőkönyv hatásait - vélekedett az InfoRádió által megkérdezett nemzetközi jogász. Lattmann Tamás kifejtette: a jegyzőkönyv hatékonyságát szakértők és több állam is kritizálja.

Ha egy ország nem csökkenti a kiotói jegyzőkönyvben vállalt mértékben a széndioxid-kibocsátását, a soron következő szerződéses periódusban annyival többet kell vállalnia - emelte ki a nemzetközi jogász.

Az Egyesült Államok aláírta, de nem ratifikálta a jegyzőkönyvet, ám Lattmann Tamás szerint erre nincs is kötelezettsége. Az aláírás csak annyit jelent, hogy az adott ország nem tehet semmi olyat, ami a szerződés majdani hatályba lépését akadályozza - emelte ki.

A szerződés pontjainak betartása csak akkor kötelező, ha a ratifikálással megerősítették a jegyzőkönyv elfogadását - tette hozzá a nemzetközi jogász.

Magyarics: Az amerikai olajlobbi erősebb

Az Egyesült Államok vezetése azért utasítja el a kötelező érvényű széndioxidkibocsátás-csökkentés vállalását, mert attól tartanak, hogy India és Kína mentesülne a rendelkezések alól, ez pedig hátrányos lehet az amerikaiak számára a gazdasági versenyben - mondta Magyarics Tamás Amerika-szakértő.

Kifejtette: az amerikai olaj- és szénlobbi erősebb, mint az európai, ők pedig nem érdekeltek abban, hogy az energiafelhasználást jelentősen csökkentse az Egyesült Államok.

Magyarics Tamás egyetért Al Gore volt amerikai alelnökkel abban, hogy ha a jövő évi elnökválasztáson demokrata jelölt nyer, megváltozhat az Egyesült Államok álláspontja a klímaváltozással kapcsolatban. A Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa kiemelte: a republikánusok sokkal jobban függnek az olajlobbitól, mint a demokraták.