"Olyan szintre kell emelnünk a dolgokat, hogy az orosz(szovjet)-amerikai szerződés átfogó jellegű legyen. Ha ez nem történik meg, nehéz lesz számunkra a szerződés fenntartása" - közölte az orosz elnök Condoleezza Rice amerikai külügyminiszterrel és Robert Gates védelmi miniszterrel a Moszkva melletti novo-ogarjovói elnöki rezidencián folytatott tárgyalásán.

Vlagyimir Putyin elmondta: számít a konstruktív hozzáállásra a Közép-Európába telepíteni tervezett amerikai rakétavédelmi rendszerről folytatandó tárgyaláson.

"Csak arra hívom fel a figyelmüket: a tárgyalások kapcsán arra számítunk, hogy Önök nem fogják erőltetni a kelet-európai országokkal korábban kötött szerződéseiket. Megállapodhatunk ugyanis arról, hogy valamikor a rakétaelhárító rendszereket lehet majd a Holdon telepíteni, de amíg odáig eljutunk, a megállapodás lehetőségét keresztülhúzhatja, hogy a katonák megvalósítják saját terveiket" - mondta az orosz elnök.

Felvetette azt is, hogy Oroszországnak nehéz lesz betartania a közepes és rövidebb hatótávolságú nukleáris és hagyományos rakéták leszereléséről szóló, 1987-ben az Egyesült Államokkal megkötött úgynevezett INF-szerződésben foglaltakat, amennyiben a szerződéshez nem csatlakoznak más államok, és azok - köztük az orosz határ közvetlen közelében lévő országok is - javában fejlesztik e fegyverzetrendszereket.

"Törekedni kell a szerződés globálissá tételére" - mondta, és hozzátette: reméli, az amerikai fél megértéssel fogadja ezt, és részt vesz az e cél érdekében kifejtett munkában.

Végül kifejtette: reméli, hogy a két ország védelmi minisztériumai között egy-másfél éve megkezdett együttműködés, valamint a közös hadgyakorlatok rendezésének kialakuló hagyománya folytatódik.

Hozzátette: nagyon örülne, ha a tárcavezetők találkozóján szó esne a nukleáris fegyverek terjedésének megakadályozásával összefüggő kérdésekről is.

Condoleezza Rice kijelentette: mindent elkövet a rakétaelhárító rendszerek kérdésében fennálló nézeteltérés megoldására.

Hangsúlyozta, hogy a két országot számos közös ügy köti össze, például a terrorizmus és a nukleáris fegyverek terjedése elleni harc, "s ez sokkal fontosabb, mint az eltérések".

A megbeszélésen elhangzottak azonban mit sem változtatnak azon, hogy az amerikai külügyminiszter még úton Moszkvába is hangoztatta: az Egyesült Államok semmiképpen nem mond le rakétaelhárító rendszere elemeinek kelet-európai telepítéséről, amelyet Oroszország feltétlenül szeretne elkerülni.

Az Egyesült Államok azt állítja, hogy a Csehországban telepítendő radarállomás és a Lengyelországban felállítandó rakétaelhárító állások nélkülözhetetlenek az olyan államok elleni védekezésben, mint Irán és Észak-Korea.

Oroszország szerint viszont az új rakétapajzs megteremtése megbontja a térség stratégiai erőegyensúlyát, és közvetlenül veszélyezteti Oroszország biztonságát.

Putyin korábban egyebek között felajánlotta, hogy ne telepítsenek új elemeket Kelet-Európában, hanem az amerikai fél is használja azt az azerbajdzsáni radarállomást, amelyet ott bérel Oroszország.

Ezt az ajánlatot Washington szívesen elfogadná, de a kelet-európai telepítésről nem kíván lemondani.