Infostart.hu
eur:
392.38
usd:
340.98
bux:
122255.73
2026. március 18. szerda Ede, Sándor

Marad a háborús feszültség Szíria és Izrael között

Továbbra is igen feszült a helyzet Szíria és Izrael között - ismerte el az izraeli miniszterelnök. Három hete izraeli harci gépek - és lapértesülések szerint kommandósok is - feltételezett szíriai nukleáris létesítmények ellen intéztek támadást. Izrael eddig hivatalosan nem kommentálta az esetet.

A szeptember 6-i izraeli légi csapás eloszlatott minden reményt a békére -kommentálták szíriai illetékesek a Reutersnek az akciót, amelynek pontos részletei máig ismeretlenek. Szíria információs minisztere cáfolt a Sunday Times brit lap értesülését, hogy az ország keleti felén, az iraki határ közelében található létesítményt a légi csapás előtt szíriai egyenruhába öltözött izraeli kommandósok rohanták volna le és ott mintákat gyűjtöttek volna.

Damaszkusz jelezte, hogy az állítólagos támadás ellenére kivár a válasszal, nem kis mértékben azért, mert Izrael katonailag erősebb nála, de azért is, mert más arab államok, úgymond, "nem támogatják".

Közben Izraelben Ehud Olmert miniszterelnök feszültnek nevezte a helyzetet. "Mindkét fél figyeli a másikat, de remélem, hogy alábbhagy a feszültség. Nekik nem érdekük a velünk való erőszakos összecsapás, és nekünk sem az" - mondta.

Ehud Barak figyelmeztet

Ehud Barak védelmi miniszter egy nappal Jom Kippur ünnepe előtt, az 1973-as háborús emlékműnél tartott beszédében azt mondta, hogy a látszólagos nyugalom hamis biztonságérzetet adhat, ezért ébernek kell maradni.

1973-ban Jom Kippur, azaz az Engesztelés napján, az egyik legnagyobb zsidó ünnepen más arab országokkal együtt Szíria támadást intézett Izrael ellen, amely azonban győztesen került ki az összecsapásból.

Izrael és Szíria azóta hivatalosan még mindig hadban áll egymással. A szíriaiak nem mondtak le arról, hogy visszaszerezzék Izraeltől a korábban stratégiailag fontosnak tartott Golán-fennsíkot.

Izrael számára pedig azért ellenség a szomszédos ország, mert támogatja a libanoni Hezbollahot, és meg nem erősített feltételezések szerint Észak-Koreából szerzett be nukleáris anyagot és eszközöket egy titkos atomprogramhoz.

Hónapok óta megfigyelték a célpontot

A londoni Sunday Times, amely már két hete foglalkozik a témával, legutóbbi számában azt írta, hogy a szíriai telephelyre behatoló izraeli különleges egységek hasadó anyagot foglaltak le. A lap név nélkül nyilatkozó amerikai és izraeli forrásokat idézve azt írta, hogy Izrael már hónapok óta megfigyelés alatt tartotta a célpontot.

A Jerusalem Post szerint a szíriai létesítményről szóló bizonyítékokat a nyáron bemutatták Bush amerikai elnöknek. Washington ezek után hagyta jóvá a légi csapást. A Post egyébként úgy tudja, hogy az állítólagos légi csapásnak észak-koreai halottjai is voltak.

Címlapról ajánljuk
ÉLŐ: Sporting Braga–Ferencváros 4-0
európa-liga, nyolcaddöntő, visszavágó

ÉLŐ: Sporting Braga–Ferencváros 4-0

A Ferencváros az első mérkőzésen 2–0-s előnyt szerzett, így lépett pályára a bragai visszavágón, a tét az Európa-liga legjobb nyolc csapata közé kerülés. A Braga az első negyedóra végén kiegyenlítette a hátrányát, így kezdődhetett minden elölről – aztán jött a harmadik gól is. A szünetben így összesítésben hátránnyal fordult a magyar csapat. Aztán a második félidőben a helyzet fokozódott...

Csizmazia Gábor: a Hormuzi-szoros ügyében Amerika nem engedhet, mert akkor a Nyugat gyengének tűnik

Donald Trump amerikai elnök felszólította szövetségeseit, hogy katonai erővel segítsék a Hormuzi-szoros blokádjának feloldását. Az InfoRádió mindennek a világpolitikára gyakorolt hatásairól kérdezte Csizmazia Gábort, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársát.
inforadio
ARÉNA
2026.03.19. csütörtök, 18:00
Borvendég Zsuzsanna
a Mi Hazánk EP-képviselője, a párt képviselő-jelöltje
Most jött el a kegyelmi pillanat a választási rendszer megváltoztatásához?

Most jött el a kegyelmi pillanat a választási rendszer megváltoztatásához?

Kóczy Á. László és Sziklai R. Balázs a Portfolio.hu-n megjelent írásukban a 106 egyéni választókerület 19 vármegye és a főváros közötti felosztásának azon matematikai módszerét kereste, mellyel leginkább meg lehet felelni a választási törvény előírásának, miszerint az egyéni választókerület választásra jogosultjainak száma az országos választókerületi méret számtani átlagától maximum 15%-kal térhet el, és ha ez a különbség eléri a 20%-ot, kötelező a kiosztás módosítása. Egy matematikai probléma legoptimálisabb megoldására tettek javaslatot, s ennek során két hátrányos helyzetű vármegyétől elvennének egy-egy egyéni választókerületet, és azokat a szerencsés(ebb) helyzetű Pest vármegyének és Budapestnek adnák. Véleményem szerint az egyéni választókerületek számának – a listás helyek rovására történő – kettővel (108-ra) történő megemelése kézenfekvő megoldás lehetne. Továbbá úgy vélem, a választási rendszer átfogó kezelését az jelenthetné, ha a választás szabályait egy közvetlenül a nép által választott, erős legitimációjú köztársasági elnök alkotná meg egy erre létrehozott szűk grémium élén.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×