Infostart.hu
eur:
367.74
usd:
323.49
bux:
149155.36
2026. szeptember 28. hétfő Vencel

A kereskedők kénytelenek a koldusoktól koldulni

India aprópénzhiányban szenved. A gondot az okozza, hogy a fizetőeszközből borotvapengék készülnek a szomszédos Bangladesben.

A legrosszabb helyzetben Kalkutta van. A városban több ezer ember áll sorba a bankoknál azért, hogy aprópénzre váltsa a papír bankjegyeket.

A hiány akkora, hogy egyesek száz, berolnizott egyrúpiás érmét 120 rúpiáért árulják.

Az ötszázalékos inflációnak köszönhetően az egyrúpiás többet ér nyersacélként, mint fizetőeszközként.

Az aprópénzt Bangladesben használják fel, ahol borotvapengéket és vallásos dísztárgyakat készítenek belőlük.

Egy darab egyrúpiás pénzérméből - beolvasztása után - három-négy borotvapengét gyártanak, amelyek egyenként két rúpiát érnek.

A hiány miatt az indiai központi bank ebben a hónapban ötmillió rúpia értékben bocsátott ki fémpénzt, de a kereslet egyre nő.

India egyes területein olyan kevés aprópénz maradt forgalomban, hogy a bolttulajdonosok már a koldusokkal váltatják fel a nagyobb címleteket, mert egyébként nem tudnának visszaadni vásárlóiknak.

A boltosok már azzal próbálkoznak, hogy rávegyék a vevőket, vegyenek több árut a nagyobb érték miatt, vagy édességet adnak a visszajáró pénz helyett.

Az egyrúpiások különösen fontosak azokon a településeken, amelyeknek nincs mobiltelefonos lefedettségük, ugyanis az utcai telefonok is ezzel az érmével működnek.

Tavaly áprilisban 54 milliárd darab alacsony értékű aprópénz volt forgalomban Indiában. Az elmúlt hat hónapban 900 milliót bocsátottak ki.

Egy banki szóvivő kijelentette: hivatalosan az országban sehol nincs aprópénzhiány.

Címlapról ajánljuk

Magyar Péter napirend előtt a parlamentben a mentelmi jogok kiadása és Seszták Miklós őrizetbe vétele után

Hankó Balázs átadta a magyar kultúra kasszáját a Fidesznek és Fidesz-közeli celebeknek, és szétosztották maguk között. Seszták Miklós volt miniszter sokmilliárd forint kenőpénzt kapott. Az ilyen ügyek miatt kulcsfontosságú, ki lesz a legfőbb ügyész – mondta Magyar Péter kormányfő az Országgyűlésben, immár saját mentelmi joga felfüggesztettségének tudatában.
inforadio
ARÉNA
2026.09.29. kedd, 18:00
Cseh Gergő Bendegúz
történész, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója
A ferencvárosi tömbrehabilitációtól a Bosnyák téri falanszterig: hol siklott ki a hazai városfejlesztés?

A ferencvárosi tömbrehabilitációtól a Bosnyák téri falanszterig: hol siklott ki a hazai városfejlesztés?

Az elmúlt évek hazai beruházáspolitikai gyakorlatát elemző cikksorozatunk első részében azt vizsgáltuk, miért van szükség beruházáspolitikai fordulatra, és milyen elvek mentén érdemes kialakítani az új kereteket. Ebben a cikkben a köz- és magánszféra együttműködésének hazai gyakorlatát vizsgáljuk városfejlesztési nézőpontból. Bemutatjuk, hogyan változott a köz- és magánszféra szerepe a kétezres évektől napjainkig, és milyen eredményekhez vezettek az eltérő fejlesztési modellek. Ehhez számos esetben konkrét hazai beruházások, fejlesztések példáit hívjuk segítségül. Az összkép vegyes, a diagnózis azonban egyértelmű: Magyarországon nem alakult ki az a városfejlesztési gyakorlat, amelyben a közszféra a szabályozás mellett előkészíti a fejlesztéseket, és ezzel ösztönzi, illetve formálja a piacot. Ennek hiányában a magánfejlesztések sok esetben összefüggő városrészek helyett zárt lakóparkokat hoztak létre, miközben az állami források jelentős része komplex területfejlesztések előmozdítása helyett egyedi nagyberuházásokra jutott.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×