Infostart.hu
eur:
367.23
usd:
328.86
bux:
0
2026. október 27. kedd Szabina

Európai Unió: a félig üres szerződéstől a szuperhatalomig

Bár gazdasági közösségként alapították, akár államszövetség is lehetett volna belőle, ha elfogadják a huszonötök a közös alkotmányt. A hétvégén emlékeznek meg az unió állam és kormányfői a Római Szerződés aláírásának ötvenedik évfordulójáról. Az 1957. március 25-én aláírt dokumentum rögzítette először, hogy az öreg kontinens országainak közös politikát kellene folytatniuk.

Legutóbb, idén január elsején Bulgária és Románia csatlakozott az Európai Unióhoz. Előtte 2004. május elsején lépett be Magyarország a közösségbe, kilenc másik közép-, és kelet-európai állammal együtt.

Az EU története 1951. április 18-ig nyúlik vissza. Franciaország, az NSZK, Belgium, Luxemburg, Hollandia és Olaszország ekkor írta alá a Párizsi Szerződést az európai szén- és acélközösség megalapításáról.

1957. március 25-én a hatok aláírták a Római Szerződést az Európai Gazdasági Közösség megalapításáról. Külön egyezményben megalapították az Európai Atomenergia Közösséget is.

Mindezeket 1965-ben egyesítették, majd 1967. július 1-jén, a szervezetet Európai Közösségeknek nevezték el.

Visszatérve az 50 évvel ezelőtti eseményekre, március 25-én a hivatalosan beköszöntött tavasz dacára igencsak télies időjárás fogadta az Örök Város lakóit és az oda sereglett politikusokat, újságírókat.

Ráadásul különböző technikai problémák, illetve a belgiumi előkészítő tanácskozásról folyamatosan érkező módosítások, változtatások miatt a szerződés egyszerűen nem készült el az aláírás napjára.

A Le Soir című belga lap szerint így fordulhatott elő, hogy a politikusok elé olyan dokumentum került szignálásra, amelyen csak az első és az utolsó - az aláírásoknak fenntartott - oldalon volt szöveg, a többi 180 lap állítólag üresen maradt...

Bár ezt mások cáfolják, annyi bizonyos, hogy a szerződés az aláíráskor számos üres oldalt tartalmazott, s a teljes szöveg csak néhány nappal később, egy utolsó tárgyalási forduló után állt össze.

A római ceremóniát a lehető legünnepélyesebb formában tartották - ám ennek ellenére érdekes módon a hat közül négy államot nem a legfőbb vezetők (miniszterelnökök vagy államfők) képviselték a Capitoliumon.

A hat ország már a szerződés előszavában leszögezte, hogy "az európai népek közötti, egyre szorosabb unió alapjait" akarják létrehozni. Mint a szövegben olvasható, ezen unió célja az európai népek élet- és munkafeltételeinek javítása egy közös piac létrehozásával, valamint a legszegényebb európai régiók fejlődésbeli lemaradásának csökkentése, a béke, a szabadság megőrzése.

A Hatok emellett felszólították az összes népet, amelyek "osztoznak az ő ideáljaikban", hogy csatlakozzanak erőfeszítéseikhez. Ezzel megteremtették a további bővítések lehetőségét.

1973. január 1-jén csatlakozott Nagy-Britannia, Dánia és Írország, később Görögország, Spanyolország, Portugália. 1992. február 7-étől a Maastrichti Szerződéssel a tagállamok létrehozták az Európai Uniót.

1995. január 1-én Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozásával az EU 15 tagú lett. A közeljövőben várhatóan nem bővül az Unió, de a tárgyalások már elkezdődtek Horvátországgal és Törökországgal.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nagy Dávid: valószínűleg nem a választásokon fog eldőlni, milyen kormány alakulhat Izraelben

Nagy Dávid: valószínűleg nem a választásokon fog eldőlni, milyen kormány alakulhat Izraelben

Október 27-én újra választásokat tartanak Izraelben. A választópolgárok először járulnak az urnákhoz az 2023. október 7-i események és az azt követő háborús időszak után. A közvélemény-kutatások szerint a legnagyobb ellenzéki kihívó erő, Gadi Eisenkot pártja és a jelenleg kormányzó Benjámin Netanjahu vezette kormánypárt fej-fej mellett halad. Az izraeli választások tétjéről és kimeneteléről Nagy Dávidot, az Oeconomus biztonságpolitikai elemzőjét kérdezte az InfoRádió.

Harry Kane kapta a 2026-os aranylabdát

Bár a spanyol futball és azon belül a Barcelona tarolt a 2026-os, Londonban rendezett Aranylabda-díjátadón, a legfontosabb díjat az angol válogatott csapatkapitánya, a Bayern München csatára érdemelte ki. Harry Kane-t választották a szavazók a 2025–2026-os idény legjobbjának.
inforadio
ARÉNA
2026.10.27. kedd, 18:00
Farkas András
nyugdíjszakértő, a NyugdíjGuru News alapítója
Húsbavágó csapást szenvedhet Trump: keményen megköthetik az elnök kezét – Mutatjuk, hogyan

Húsbavágó csapást szenvedhet Trump: keményen megköthetik az elnök kezét – Mutatjuk, hogyan

Az amerikai közbeszéd a republikánusok várható november 3-i vereségét jellemzően az iráni háborúnak és az általa okozott üzemanyagár-emelkedésnek tulajdonítja. A történelmi tapasztalatok alapján azonban a képviselőházi többség elvesztésével már Trump megválasztásakor számolni lehetett. Az iráni háború elsősorban a vereség mértékét és a szenátusi többség sorsát befolyásolhatja. Politikai és gazdasági szempontból mindez azt jelenti, hogy Trump önálló törvényhozási mozgástere lényegében megszűnhet, így ciklusának utolsó két évében elsősorban végrehajtói hatáskörére támaszkodhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×