A dokumentum szerint az elöregedett francia vízerőműpark komoly felújításokra szorul. A 2007. és 2011. között végrehajtandó beruházásra az EdF 500 millió eurót különített el.

A 450 erőműből kétszáz állapota nyugtalanító: a mérnökök elsősorban a folyók mentén lakókat érintő biztonsági problémákat írnak le. Száz létesítmény azonnali és közvetlen veszélyt jelent a környezet számára.

A legnagyobb kockázattal bíró területek az Alpokban, a Francia-középhegységben és a Pireneusokban találhatóak, de nem a legnagyobb vízerőműveknél. Tűzvészkockázat, csőrepedések, jelentős elfolyások, a gátak általános rossz állapota, a vízügyi biztonság kockázata vagy a vízerőmű közelében lévő utak használóinak biztonsági kockázata jelentik a legfőbb veszélyeket a termelés és az általános biztonság szempontjából.

A legutóbbi baleset 2006. január 29-én éjjel Saint-Capraise-de-Lalinde-ben a Dordogne partján történt.

A korróziótól megrongálódott vízlépcső összeomlott, és a hirtelen elszabadult ötmillió köbméter víz megnégyszerezte a folyó sebességét, amely árvizeket és földcsuszamlásokat okozott.

Az EdF az 1909-ben épült vízlépcsőn a problémákat jóval korábban diagnosztizálta, de az először 1995-re tervezett munkálatokat minden évben elhalasztották.

A Le Monde című napilap szerint nem véletlen, hogy a számos konkrét baleseti példát felvonultató, tavaly augusztusban készült bizalmas jelentést annak másnapján szivárgott ki, hogy az EdF bejelentette: jelentősen növelte nyereségét tavaly a villamos energia drágulásának köszönhetően.

Az EdF adózott eredménye 74 százalékkal 5,61 milliárd euróra nőtt az egy évvel korábbi 3,2 milliárdról, miközben elemzők 4,8 milliárdot vártak. Az árbevétel 58,9 milliárd euróra emelkedett 51,1 milliárdról.

A francia környezetvédő mozgalmak a természet védelmének nevében a közelmúltig rendszeresen tiltakoztak a vízlépcsők ellen.

Amióta viszont a francia parlament döntése nyomán eldőlt, hogy Franciaország 2012-ben tervezi üzembe helyezni a normandiai Flamanville-ben a jelenleg legkorszerűbb demonstrációs atomerőművet, az 1.600 MW teljesítményű európai nyomott vizes reaktort (EPR) - amely fokozatosan venné át a jelenleg 19 francia atomerőműben működő 58 reaktor munkáját -, úgy vélik, hogy az EdF-nek azonnali prioritást kell adnia a vízlépcsők biztonságának helyreállítására.