Tizennégy éve tartanak a tárgyalások Oroszország WTO-tagságáról, az elhúzódó tanácskozások elé rendre az Egyesült Államok gördített akadályt, amely a 149 WTO-tagállam közül egyedüliként sohasem támogatta Oroszország felvételét a közösségbe.

Bár az elmúlt években a csatlakozási folyamat felgyorsult, az utolsó akadály csak a hétvégén hárult el azzal, hogy az Egyesült Államok és Oroszország 800 oldalas kereskedelmi szerződésben rögzítette a két ország gazdasági kapcsolatát.

A megállapodás szerint az eurázsiai államnak csökkentenie kell az importvámok összegét a számítógép-technológia, a repülőgépgyártás, a mezőgazdaság és a gépipar területén, emellett kötelezettséget kell vállalnia a szellemi tulajdonjog védelmének további erősítésére, az orosz kalóztermékek ugyanis tavaly közel 2 milliárd dollár kárt okoztak az Egyesült Államoknak.

Bólint-e a demokrata szenátus?

Az Ázsiai-Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködési Tanács éves csúcstalálkozóján, Hanoiban rögzített szerződés lényegében egyenjogú világkereskedelmi tagságot ígér Oroszországnak, aminek ellentmond, hogy az orosz bank- és az energiaszektor még mindig állami kézben van.

Az Egyesült Államok viszont ettől függetlenül úgy véli, Oroszország nem tartható tovább ebben a helyzetben. A kereskedelmi szerződés, amellyel az Egyesült Államok zöld jelzést adott az oroszok WTO csatlakozásának, egyelőre csak elvi megállapodás, az amerikai elnök döntését ugyanis jóvá kell hagynia a demokrata többségű kongresszusnak is, amely köztudottan liberálisabb, és az emberi jogokat vehemensebben védelmezi a republikánusoknál.

Hogy ez miért fontos? Mert az Egyesült Államokban még mindig érvényben van egy jogszabály, amely szerint az ország csak az emberi jogok amerikai szemléletű tiszteletben tartása esetén létesíthet egy másik állammal kereskedelmi megállapodást.