Magyarországnak is sikere, hogy Románia 200. január elsején csatlakozik az Európai Unióhoz. Erről Göncz Kinga külügyminiszter beszélt Aradon, a 13 vértanú emléknapján a tiszteletükre állított Szabadság-szobor lábánál. Amint a miniszter asszony hangsúlyozta, reményei szerint a magyar és a román nemzet Európai Unión belüli együttélése érdemi minőségi változásokhoz vezet, és a kapcsolatokat egyre kevesebb nemzetállami bürokratikus elem akadályozza.

Úgy vélte, Romániának is immár több lehetősége nyílik arra, hogy a többség mellett a kisebbségnek is támogató hazájává váljék. Azt is hozzátette azonban, hogy senkinek nem szabad álltatnia magát, az integráció elsősorban lehetőség, amellyel tudni kell élni.

A miniszter szerint a magyar-magyar kapcsolatokban is új fejezet kezdődik: az eddigi támogatott-támogató rendszer helyét a kölcsönös felelősségvállaláson és együttműködésen alapuló rendszernek kell átvennie.

Markó Béla, a román kormány miniszterelnök-helyettese is kitért beszédében Románia EU-csatlakozására. A politikus úgy vélte, január elsejével véget ér a magyarországi és az erdélyi magyarok szétszakítottsága, az Európai Unió új esélyt a magyarságnak. Szerinte a tavalyelőtt helyreállított Szabadság-szobor bizonyítja, hogy Erdélyben is lehetséges a szabadság, az egyenlőség, a testvériség, de azt sem hallgatta el, hogy a csatlakozás nem jelenti a gondok megoldásának a biztosítékát.

"Látjuk, mi történik Szlovákiában és mi van Magyarországon, és itt, Romániában sem igazán szabad, nem igazán egyenlő, nem igazán testvér még a magyar" - fejtette ki Markó Béla. A tábornokok emlékhelyén mintegy másfél-kétezres tömeg rótta le kegyeletét.